Zsoltárok könyve
7. zsoltár
1. vers
Dávid siggajonja, a melyet az Úrhoz énekelt a Benjáminita Kús beszéde miatt.
2. vers
Én Uram Istenem, benned bízom; oltalmazz meg engem minden üldözőmtől, és szabadíts meg engem,
3. vers
Hogy szét ne tépje, mint az oroszlán az én lelkemet, szét ne szaggassa, ha nincsen szabadító.
4. vers
Én Uram Istenem, ha cselekedtem ezt, ha hamisság van az én kezeimben.
5. vers
Ha gonoszszal fizettem jó emberemnek, és háborgattam ok nélkül való ellenségemet:
6. vers
Akkor ellenség üldözze lelkemet s érje el és tapodja földre az én életemet, és sujtsa porba az én dicsőségemet. Szela.
7. vers
Kelj fel, Uram, haragodban, emelkedjél fel ellenségeim dühe ellen; serkenj fel mellettem, te, a ki parancsoltál ítéletet!
8. vers
És népek gyülekezete vegyen téged körül, és felettök térj vissza a magasságba.
9. vers
Az Úr ítéli meg a népeket. Bírálj meg engem Uram, az én igazságom és ártatlanságom szerint!
10. vers
Szünjék meg, kérlek, a gonoszok rosszasága és erősítsd meg az igazat; mert az igaz Isten vizsgálja meg a szíveket és veséket.
11. vers
Az én paizsom az Istennél van, a ki megszabadítja az igazszívűeket.
12. vers
Isten igaz biró; és olyan Isten, a ki mindennap haragszik.
13. vers
Ha meg nem tér a gonosz, kardját élesíti, kézívét felvonja és felkészíti azt.
14. vers
Halálos eszközöket fordít reá, és megtüzesíti nyilait.
15. vers
Ímé, álnoksággal vajúdik a gonosz, hamisságot fogan és hazugságot szül.
16. vers
Gödröt ás és mélyre vájja azt; de beleesik a verembe, a mit csinált.
17. vers
Forduljon vissza fejére az, a mit elkövetett, és szálljon feje tetejére az ő erőszakossága.
18. vers
Dicsérem az Urat az ő igazsága szerint, és éneklek a felséges Úr nevének.
Könyvek
