Zsoltárok könyve

92. zsoltár

Zsoltár, ének szombat napra.

Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!

Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hűséges voltodat.

Tíz húrú hegedűvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.

Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem.

Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!

A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:

Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a hamisság cselekedők, mindörökké elveszszenek ők;

Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!

Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, és elszélednek mind a hamisság cselekedők!

De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.

És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevőkön mulat majd a fülem.

Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.

Plánták ők az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.

Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellők lesznek;

Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kősziklám, és hogy nincsen hamisság benne!

Könyvek