Zsoltárok könyve
105. zsoltár
1. vers
Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
2. vers
Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
3. vers
Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4. vers
Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
5. vers
Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
6. vers
Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
7. vers
Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
8. vers
Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9. vers
A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
10. vers
És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11. vers
Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12. vers
Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13. vers
És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14. vers
Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
15. vers
Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16. vers
Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
17. vers
Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18. vers
A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
19. vers
Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
20. vers
Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
21. vers
Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22. vers
Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23. vers
És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24. vers
És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
25. vers
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
26. vers
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27. vers
Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28. vers
Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
29. vers
Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
30. vers
Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
31. vers
Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
32. vers
Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
33. vers
És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
34. vers
Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35. vers
És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36. vers
És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37. vers
És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38. vers
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
39. vers
Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
40. vers
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
41. vers
Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42. vers
Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
43. vers
Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígasággal.
44. vers
És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45. vers
Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
Könyvek
