Psalm 105
Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígasággal.
És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150