Zsoltárok könyve

Psalm 107


Chapters:


verse #1

Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.


verse #2

Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;


verse #3

És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.


verse #4

Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.


verse #5

Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.


verse #6

De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.


verse #7

És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.


verse #8

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,


verse #9

Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!


verse #10

A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;


verse #11

Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;


verse #12

Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.


verse #13

De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.


verse #14

Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.


verse #15

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,


verse #16

Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!


verse #17

A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.


verse #18

Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.


verse #19

De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.


verse #20

Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.


verse #21

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,


verse #22

És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!


verse #23

A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,


verse #24

Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.


verse #25

Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.


verse #26

Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.


verse #27

Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.


verse #28

De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.


verse #29

Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.


verse #30

És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.


verse #31

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!


verse #32

És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!


verse #33

Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;


verse #34

Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.


verse #35

Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.


verse #36

És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.


verse #37

És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.


verse #38

És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.


verse #39

De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.


verse #40

Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.


verse #41

De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.


verse #42

Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.


verse #43

A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!

Chapters:


Books