Zsoltárok könyve

Chapters:

… 29 30 31 32 33 …   ⇤ ← 31 → ⇥

verse #1

Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára.

verse #2

Te benned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha; igazságoddal szabadíts meg engem.

verse #3

Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg; légy nékem erős kőszálam, erődített házam, hogy megtarts engem.

verse #4

Mert kősziklám és védőváram vagy te; vezess hát engem a te nevedért és vezérelj engemet.

verse #5

Ments ki engem a hálóból, a melyet titkon vetettek nékem; hiszen te vagy az én erősségem.

verse #6

Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten.

verse #7

Gyűlölöm a hazug hiúságok híveit, és az Úrban bízom én.

verse #8

Hadd vigadjak és örüljek a te kegyelmednek, a miért meglátod nyomorúságomat és megismered a háborúságokban lelkemet;

verse #9

És nem rekesztesz be engem ellenség kezébe, sőt tágas térre állatod lábaimat.

verse #10

Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongattatom; elsenyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem.

verse #11

Mert bánatban enyészik életem, és sóhajtásban múlnak éveim; bűnöm miatt roskadoz erőm, és kiasznak csontjaim.

verse #12

Temérdek üldözőm miatt csúfsággá lettem, kivált szomszédaimé, és ismerőseimnek félelmévé; a kik az utczán látnak, elfutnak tőlem.

verse #13

Töröltettem, akár a halott, az emlékezetből; olyanná lettem, mint az elroshadt edény.

verse #14

Mert hallottam sokak rágalmát, iszonyatosságot mindenfelől, a mint együtt tanácskoztak ellenem, és tervezték, hogy elrabolják lelkemet.

verse #15

De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem.

verse #16

Életem ideje kezedben van: szabadíts meg ellenségeim kezéből és üldözőimtől.

verse #17

Világosítsd meg orczádat a te szolgádon, tarts meg engem jóvoltodból.

verse #18

Uram, ne szégyenüljek meg, mivelhogy hívlak téged; a gonoszok szégyenüljenek meg és pusztuljanak a Seolba.

verse #19

A hazug ajkak némuljanak el, a melyek vakmerően szólnak az igaz ellen, kevélységgel és megvetéssel.

verse #20

Mily bőséges a te jóságod, a melyet fentartasz a téged félőknek, és megbizonyítasz a te benned bízókon az emberek fiai előtt.

verse #21

Elrejted őket a te orczádnak rejtekében az emberek zendülései elől; sátorban őrzöd őket a perpatvarkodó nyelvektől.

verse #22

Áldott az Úr, hogy csodálatossá tette kegyelmét rajtam, mint egy megerősített városon!

verse #23

Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: Elvettettem szemeid elől; de mégis, meghallgattad esedezéseimnek szavát, mikor kiáltottam hozzád.

verse #24

Szeressétek az Urat mind ti ő kedveltjei; a híveket megőrzi az Úr és bőven megfizet a kevélyen cselekvőknek!

verse #25

Legyetek erősek és bátorodjék a ti szívetek mindnyájan, a kik várjátok az Urat!

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150