A János írása szerint való szent evangyéliom

1. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.


2. vers

Ez kezdetben az Istennél vala.


3. vers

Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.


4. vers

Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;


5. vers

Ez a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.


6. vers

Vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János.


7. vers

Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa.


8. vers

Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról.


9. vers

Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert.


10. vers

A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.


11. vers

Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt.


12. vers

Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek;


13. vers

A ki nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.


14. vers

És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.


15. vers

János bizonyságot tett ő róla, és kiáltott, mondván: Ez vala, a kiről mondám: A ki utánam jő, előttem lett, mert előbb volt nálamnál.


16. vers

És az ő teljességéből vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért.


17. vers

Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett.


18. vers

Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, a ki az Atya kebelében van, az jelentette ki őt.


19. vers

És ez a János bizonyságtétele, a mikor a zsidók papokat és Lévitákat küldöttek Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: Kicsoda vagy te?


20. vers

És megvallá és nem tagadá; és megvallá, hogy: Nem én vagyok a Krisztus.


21. vers

És kérdezék őt: Kicsoda tehát? Illés vagy-é te? És monda: Nem vagyok. A próféta vagy-é te? És ő felele: Nem.


22. vers

Mondának azért néki: Kicsoda vagy? Hogy megfelelhessünk azoknak, a kik minket elküldöttek: Mit mondasz magad felől?


23. vers

Monda: Én kiáltó szó vagyok a pusztában. Egyengessétek az Úrnak útját, a mint megmondotta Ésaiás próféta.


24. vers

És a küldöttek a farizeusok közül valók voltak:


25. vers

És megkérdék őt és mondának néki: Miért keresztelsz tehát, ha te nem vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta?


26. vers

Felele nékik János, mondván: Én vízzel keresztelek; de köztetek van, a kit ti nem ismertek.


27. vers

Ő az, a ki utánam jő, a ki előttem lett, a kinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíjját megoldjam.


28. vers

Ezek Béthabarában lettek, a Jordánon túl, a hol János keresztel vala.


29. vers

Másnap látá János Jézust ő hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya, a ki elveszi a világ bűneit!


30. vers

Ez az, a kiről én ezt mondám: Én utánam jön egy férfiú, a ki előttem lett, mert előbb volt nálamnál.


31. vers

És én nem ismertem őt; de hogy megjelentessék Izráelnek, azért jöttem én, a ki vízzel keresztelek.


32. vers

És bizonyságot tőn János, mondván: Láttam a Lelket leszállani az égből, mint egy galambot; és megnyugovék ő rajta.


33. vers

És én nem ismertem őt; de a ki elkülde engem, hogy vízzel kereszteljek, az mondá nékem: A kire látod a Lelket leszállani és rajta megnyugodni, az az, a ki keresztel Szent Lélekkel.


34. vers

És én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia.


35. vers

Másnap ismét ott állt vala János és kettő az ő tanítványai közül;


36. vers

És ránézvén Jézusra, a mint ott jár vala, monda: Ímé az Isten Báránya!


37. vers

És hallá őt a két tanítvány, a mint szól vala, és követék Jézust.


38. vers

Jézus pedig hátrafordulván és látván, hogy követik azok, monda nékik:


39. vers

Mit kerestek? Azok pedig mondának néki: Rabbi, (a mi megmagyarázva azt teszi: Mester) hol lakol?


40. vers

Monda nékik: Jőjjetek és lássátok meg. Elmenének és megláták, hol lakik; és nála maradának azon a napon: vala pedig körülbelül tíz óra.


41. vers

A kettő közül, a kik Jánostól ezt hallották és őt követték vala, András volt az egyik, a Simon Péter testvére.


42. vers

Találkozék ez először a maga testvérével, Simonnal, és monda néki: Megtaláltuk a Messiást (a mi megmagyarázva azt teszi: Krisztus);


43. vers

És vezeté őt Jézushoz. Jézus pedig reá tekintvén, monda: Te Simon vagy, a Jóna fia; te Kéfásnak fogsz hivatni (a mi megmagyarázva: Kőszikla).


44. vers

A következő napon Galileába akart menni Jézus; és találkozék Fileppel, és monda néki: Kövess engem!


45. vers

Filep pedig Bethsaidából, az András és Péter városából való volt.


46. vers

Találkozék Filep Nátánaellel, és monda néki: A ki felől írt Mózes a törvényben, és a próféták, megtaláltuk a názáreti Jézust, Józsefnek fiát.


47. vers

És monda néki Nátánael: Názáretből támadhat-é valami jó? Monda néki Filep: Jer és lásd meg!


48. vers

Látá Jézus Nátánaelt ő hozzá menni, és monda ő felőle: Ímé egy igazán Izráelita, a kiben hamisság nincsen.


49. vers

Monda néki Nátánael: Honnan ismersz engem? Felele Jézus és monda néki: Mielőtt hítt téged Filep, láttalak téged, a mint a fügefa alatt voltál.


50. vers

Felele Nátánael és monda néki: Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izráel Királya!


51. vers

Felele Jézus és monda néki: Hogy azt mondám néked: láttalak a fügefa alatt, hiszel? Nagyobbakat látsz majd ezeknél.


52. vers

És monda néki: Bizony, bizony mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok a megnyilt eget, és az Isten angyalait, a mint felszállnak és leszállnak az ember Fiára.

Fejezetek:


Könyvek