Zsoltárok könyve
45. zsoltár
1. vers
Az éneklőmesternek a sosannimra, Kóráh fiainak tanítása; ének a szerelmetesről.
2. vers
Fölbuzog szívem szép beszédre. Mondom: művem a királynak szól. Nyelvem gyors írónak tolla.
3. vers
Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajakidon, azért áldott meg az Isten örökké.
4. vers
Kösd derekadra kardodat vitéz! Dicsőségedet és ékességedet.
5. vers
És ékességedben haladj diadallal az igazságért, a szelidségért és jogért, és rettenetesre tanítson meg téged a te jobb kezed.
6. vers
Nyilaid élesek; népek hullanak alád; a király ellenségeinek szívében.
7. vers
Trónod oh Isten örökkévaló; igazságnak pálczája a te királyságodnak pálczája.
8. vers
Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, azért kent fel Isten, a te Istened öröm olajával társaid fölé.
9. vers
Mirrha, áloe, kácziaillatú minden öltözeted; elefántcsont palotából zeneszóval vidámítnak téged.
10. vers
Királyok leányai a te ékességeid; jobb kezed felől királyné áll ofiri aranyban.
11. vers
Halld csak leány, nézd csak; hajtsd ide füledet! Feledd el népedet és az atyád házát.
12. vers
Szépségedet a király kivánja; hiszen urad ő, hódolj hát néki!
13. vers
Tyrus leánya is, a nép dúsai, ajándékkal hizelegnek néked.
14. vers
Csupa ékesség a király leánya bent, vont aranyból van a ruhája.
15. vers
Hímes öltözetben viszik a királyhoz, szűzek vonulnak utána, az ő társnői; néked hozzák őket.
16. vers
Bevezetik őket örömmel, vígsággal; bemennek a király palotájába.
17. vers
Atyáid helyett fiaid lesznek, megteszed őket fejedelmekké mind az egész földön.
18. vers
Hadd hirdessem a te nevedet nemzedékről nemzedékre; örökkön örökké dicsérnek majd téged a népek!
Könyvek
