Zsoltárok könyve

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 …   ⇤ ← 2 → ⇥

1. vers

Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?

2. vers

A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen:

3. vers

Szaggassuk le az ő bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket!

4. vers

Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja őket.

5. vers

Majd szól nékik haragjában, és megrettenti őket gerjedelmében:

6. vers

Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen!

7. vers

Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.

8. vers

Kérjed tőlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.

9. vers

Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.

10. vers

Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!

11. vers

Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.

12. vers

Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150