Zsoltárok könyve
109. zsoltár
1. vers
Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
2. vers
Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
3. vers
És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
4. vers
Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
5. vers
Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
6. vers
Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
7. vers
Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
8. vers
Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
9. vers
Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
10. vers
És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
11. vers
Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
12. vers
Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
13. vers
Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
14. vers
Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
15. vers
Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
16. vers
A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
17. vers
Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
18. vers
Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
19. vers
Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
20. vers
Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
21. vers
De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
22. vers
Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
23. vers
Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
24. vers
Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
25. vers
Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
26. vers
Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
27. vers
Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
28. vers
Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
29. vers
Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
30. vers
Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
31. vers
Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
Könyvek
