Zsoltárok könyve
Salmo 109
verso 1
Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
verso 2
Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
verso 3
És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
verso 4
Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
verso 5
Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
verso 6
Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
verso 7
Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
verso 8
Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
verso 9
Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
verso 10
És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
verso 11
Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
verso 12
Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
verso 13
Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
verso 14
Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
verso 15
Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
verso 16
A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
verso 17
Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
verso 18
Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
verso 19
Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
verso 20
Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
verso 21
De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
verso 22
Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
verso 23
Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
verso 24
Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
verso 25
Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
verso 26
Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
verso 27
Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
verso 28
Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
verso 29
Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
verso 30
Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
verso 31
Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
Libros
