Zsoltárok könyve
Salmo 37
verso 1
Dávidé. Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre.
verso 2
Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.
verso 3
Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.
verso 4
Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.
verso 5
Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.
verso 6
Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.
verso 7
Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ.
verso 8
Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!
verso 9
Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.
verso 10
Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.
verso 11
A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.
verso 12
Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:
verso 13
Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja.
verso 14
Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket;
verso 15
De fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik.
verso 16
Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága.
verso 17
Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr.
verso 18
Jól tudja az Úr feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz.
verso 19
Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban.
verso 20
De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el.
verso 21
Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó.
verso 22
Mert a kiket ő megáld, öröklik a földet, és a kiket ő megátkoz, kivágattatnak azok.
verso 23
Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli.
verso 24
Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.
verso 25
Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé.
verso 26
Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az ő magzatja áldott.
verso 27
Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké.
verso 28
Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja.
verso 29
Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak.
verso 30
Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól.
verso 31
Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak.
verso 32
Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt;
verso 33
De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik.
verso 34
Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok.
verso 35
Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa;
verso 36
De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található.
verso 37
Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé.
verso 38
De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás.
verso 39
Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök a háborúság idején.
verso 40
Megvédi őket az Úr és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól és megsegíti őket, mert ő benne bíznak.
Libros
