Zsoltárok könyve
Salmo 71
verso 1
Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha.
verso 2
A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.
verso 3
Légy sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felől, mert kőszálam és erősségem vagy te.
verso 4
Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezéből; a hamisnak és kegyetlennek markából!
verso 5
Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, és bizodalmam gyermekségemtől fogva!
verso 6
Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhéből te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.
verso 7
Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erős bizodalmam.
verso 8
Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsőségeddel.
verso 9
Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erőm, ne hagyj el engem!
verso 10
Mert felőlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak,
verso 11
Mondván: Az Isten elhagyta őt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.
verso 12
Oh Isten, ne távozzál el tőlem! Én Istenem, siess segítségemre!
verso 13
Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!
verso 14
Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.
verso 15
Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat, mert számát sem tudom.
verso 16
Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!
verso 17
Oh Isten, gyermekségemtől tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.
verso 18
Vénségemig és megőszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendőnek a te nagy tetteidet.
verso 19
Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!
verso 20
A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, de ismét megelevenítesz, és a föld mélységéből ismét felhozol minket.
verso 21
Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz és megvigasztalsz engem.
verso 22
Én is tisztellek téged lanttal a te hűségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!
verso 23
Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem is, a melyet megváltottál.
verso 24
Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek.
Libros
