Zsoltárok könyve
Salmo 119
verso 1
Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak.
verso 2
Boldogok, a kik megőrzik az ő bizonyságait, és teljes szívből keresik őt.
verso 3
És nem cselekesznek hamisságot; az ő útaiban járnak.
verso 4
Te parancsoltad Uram, hogy határozataidat jól megőrizzük.
verso 5
Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megőrzésére!
verso 6
Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra!
verso 7
Hálát adok néked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.
verso 8
A te rendeléseidet megőrzöm; soha ne hagyj el engem!
verso 9
Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?
verso 10
Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!
verso 11
Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.
verso 12
Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.
verso 13
Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.
verso 14
Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.
verso 15
A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.
verso 16
Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el.
verso 17
Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.
verso 18
Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.
verso 19
Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat.
verso 20
Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.
verso 21
Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól.
verso 22
Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megőriztem a te bizonyságaidat!
verso 23
Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidről gondolkodik.
verso 24
A te bizonyságaid én gyönyörűségem, és én tanácsadóim.
verso 25
Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint.
verso 26
Útaimat elbeszéltem előtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre!
verso 27
Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról!
verso 28
Sír a lelkem a keserűség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!
verso 29
A hamisságnak útját távoztasd el tőlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem!
verso 30
Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak előttem.
verso 31
Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni!
verso 32
A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet!
verso 33
Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megőrizzem azt mindvégig.
verso 34
Oktass, hogy megőrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívemből.
verso 35
Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban.
verso 36
Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre.
verso 37
Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet.
verso 38
Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged.
verso 39
Fordítsd el tőlem a gyalázatot, a mitől félek; hiszen jók a te ítéleteid.
verso 40
Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által.
verso 41
És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted,
verso 42
Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben!
verso 43
És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet!
verso 44
És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké.
verso 45
És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem.
verso 46
És a királyok előtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg.
verso 47
És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek.
verso 48
És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidről.
verso 49
Emlékezzél meg a te szolgádnak adott igédről, a melyhez nékem reménységet adtál!
verso 50
Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem.
verso 51
A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtől.
verso 52
Megemlékezem a te öröktől fogva való ítéleteidről Uram, és vigasztalódom.
verso 53
Harag vett rajtam erőt az istentelenek miatt, a kik elhagyták a te törvényedet.
verso 54
Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában.
verso 55
Uram! a te nevedről emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet.
verso 56
Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megőriztem.
verso 57
Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása.
verso 58
Teljes szívből könyörgök a te színed előtt: könyörülj rajtam a te igéreted szerint!
verso 59
Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom.
verso 60
Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat.
verso 61
Az istentelenek kötelei körülkerítettek engem; de a te törvényedről el nem feledkezem.
verso 62
Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért.
verso 63
Társok vagyok mindazoknak, a kik félnek téged, és a kik határozataidat megtartják.
verso 64
A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e föld: taníts meg engem rendeléseidre!
verso 65
Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint.
verso 66
Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.
verso 67
Minekelőtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra.
verso 68
Jó vagy te és jóltevő, taníts meg engem a te rendeléseidre.
verso 69
A kevélyek hazugságot költöttek reám, de én teljes szívből megtartom a te parancsolataidat.
verso 70
Kövér az ő szívök, mint a háj; de én a te törvényedben gyönyörködöm.
verso 71
Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet.
verso 72
A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst.
verso 73
A te kezeid teremtettek és erősítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat.
verso 74
A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem.
verso 75
Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem.
verso 76
Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint.
verso 77
Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm.
verso 78
Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, holott én a te határozataidról gondolkodom.
verso 79
Forduljanak hozzám, a kik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat!
verso 80
Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek.
verso 81
Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod kivánása miatt; a te igédben van az én reménységem.
verso 82
A te beszéded kivánása miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem?
verso 83
Noha olyanná lettem, mint a füstön levő tömlő; a te rendeléseidről el nem feledkezem.
verso 84
Mennyi a te szolgádnak napja, és mikor tartasz ítéletet az én üldözőim felett?
verso 85
Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint élnek.
verso 86
Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem!
verso 87
Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat.
verso 88
A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megőrizhessem a te szádnak bizonyságait.
verso 89
Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben.
verso 90
Nemzedékről nemzedékre van a te igazságod, te erősítetted meg a földet és áll az.
verso 91
A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, a mi van, te néked szolgál.
verso 92
Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban.
verso 93
Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem.
verso 94
Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem.
verso 95
Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, de én a te bizonyságaidra figyelek.
verso 96
Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa.
verso 97
Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!
verso 98
Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok.
verso 99
Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim.
verso 100
Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra.
verso 101
Minden gonosz ösvénytől visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet.
verso 102
Nem távoztam el a te ítéleteidtől, mert te oktattál engem.
verso 103
Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél édesbb az az én számnak!
verso 104
A te határozataidból leszek értelmes, gyűlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét.
verso 105
Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.
verso 106
Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit.
verso 107
Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint.
verso 108
Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek előtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre.
verso 109
Lelkem mindig veszedelemben van, mindazonáltal a te törvényedről el nem feledkezem.
verso 110
Tőrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem.
verso 111
A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok.
verso 112
Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha és mindvégig.
verso 113
Az állhatatlanokat gyűlölöm, de a te törvényedet szeretem.
verso 114
Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem.
verso 115
Távozzatok tőlem gonoszok, hogy megőrizzem az én Istenemnek parancsolatait.
verso 116
Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben.
verso 117
Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen.
verso 118
Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtől elhajolnak, mert az ő álnokságuk hazugság.
verso 119
Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat.
verso 120
Borzad testem a tőled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtől.
verso 121
Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak!
verso 122
Légy kezes a te szolgádért az ő javára, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem.
verso 123
Szemeim epekednek a te szabadításod és a te igazságod beszéde után.
verso 124
Cselekedjél a te szolgáddal a te kegyelmességed szerint, és a te rendeléseidre taníts meg engem!
verso 125
Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat!
verso 126
Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet.
verso 127
Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat.
verso 128
Igaznak tartom azért minden határozatodat, és a hamisságnak minden ösvényét gyűlölöm.
verso 129
Csodálatosak a te bizonyságaid, azért az én lelkem megőrzi azokat.
verso 130
A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, és oktatja az együgyűeket.
verso 131
Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat.
verso 132
Tekints reám és könyörülj rajtam, a miképen szoktál a te nevednek kedvelőin.
verso 133
Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!
verso 134
Oltalmazz meg az emberek erőszakosságától, hogy megőrizzem a te határozataidat!
verso 135
A te orczádat világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg a te rendeléseidre!
verso 136
Víznek folyásai erednek az én szemeimből azok miatt, a kik nem tartják meg a te törvényedet.
verso 137
Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos.
verso 138
A te bizonyságaidat igazságban és hűségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben.
verso 139
Buzgóságom megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedről az én ellenségeim.
verso 140
Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt.
verso 141
Kicsiny vagyok én és megvetett, de a te határozataidról el nem feledkezem.
verso 142
A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz.
verso 143
Nyomorúság és keserűség ért engem, de a te parancsolataid gyönyörűségeim nékem.
verso 144
A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek!
verso 145
Teljes szívből kiáltok hozzád, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendeléseidet.
verso 146
Segítségül hívlak: tarts meg engem, és megőrzöm a te bizonyságaidat.
verso 147
Hajnal előtt felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem.
verso 148
Szemeim megelőzik az éjjeli őrséget, hogy a te beszédedről gondolkodjam.
verso 149
Hallgasd meg az én szómat a te kegyelmességed szerint, Uram! Eleveníts meg a te jóvoltod szerint!
verso 150
Közelgetnek hozzám az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtől messze távoztak.
verso 151
Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság.
verso 152
Régtől fogva tudom a te bizonyságaid felől, hogy azokat örökké állandókká tetted.
verso 153
Lásd meg az én nyomorúságomat és szabadíts meg engem; mert a te törvényedről nem felejtkezem el!
verso 154
Te perelj peremben és ments meg; a te beszéded szerint eleveníts meg engem!
verso 155
Távol van a gonoszoktól a szabadítás, mert nem törődnek a te rendeléseiddel.
verso 156
Nagy a te irgalmasságod, Uram! A te ítéletid szerint eleveníts meg engem.
verso 157
Sokan vannak az én háborgatóim és üldözőim, de nem térek el a te bizonyságaidtól.
verso 158
Láttam a hűteleneket és megundorodtam, hogy a te mondásodat meg nem tartják.
verso 159
Lásd meg Uram, hogy a te határozataidat szeretem; a te kegyelmességed szerint eleveníts meg engem!
verso 160
A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló.
verso 161
A fejedelmek ok nélkül üldöztek engem; de a te igédtől félt az én szívem.
verso 162
Gyönyörködöm a te beszédedben, mint a ki nagy nyereséget talált.
verso 163
A hamisságot gyűlölöm és útálom; a te törvényedet szeretem.
verso 164
Naponként hétszer dicsérlek téged, a te igazságodnak ítéleteiért.
verso 165
A te törvényed kedvelőinek nagy békességök van, és nincs bántódásuk.
verso 166
Várom a te szabadításodat, oh Uram! és a te parancsolataidat cselekszem.
verso 167
Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat, és azokat igen szeretem.
verso 168
Megtartom a te határozataidat és bizonyságaidat, mert minden útam nyilván van előtted.
verso 169
Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint.
verso 170
Jusson elődbe az én imádságom; a te beszéded szerint szabadíts meg engem!
verso 171
Ajkaim dicséretet zengjenek, mert megtanítasz a te rendeléseidre.
verso 172
Nyelvem a te beszédedről énekel, mert minden parancsolatod igaz.
verso 173
Legyen segítségemre a te kezed, mert a te határozataidat választottam!
verso 174
Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörűségem.
verso 175
Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged, és a te ítéleteid segítsenek rajtam!
verso 176
Tévelygek, mint valami elveszett juh: keresd meg a te szolgádat; mert a te parancsolataidat nem felejtettem el!
Libros
