Bölcs Salamonnak példabeszédei

capítulo 1


Capítulos:


verso 1

Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,


verso 2

Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;


verso 3

Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;


verso 4

Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.


verso 5

Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.


verso 6

Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.


verso 7

Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.


verso 8

Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.


verso 9

Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.


verso 10

Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.


verso 11

Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;


verso 12

Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak;


verso 13

Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal:


verso 14

Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:


verso 15

Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;


verso 16

Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.


verso 17

Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:


verso 18

Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;


verso 19

Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.


verso 20

A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.


verso 21

Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.


verso 22

Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!


verso 23

Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.


verso 24

Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;


verso 25

És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:


verso 26

Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.


verso 27

Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.


verso 28

Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.


verso 29

Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.


verso 30

Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.


verso 31

Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.


verso 32

Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.


verso 33

A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.

Capítulos:


Libros