Bölcs Salamonnak példabeszédei

capítulo 31


Capítulos:


verso 1

Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.


verso 2

Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?


verso 3

Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.


verso 4

Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.


verso 5

Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.


verso 6

Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.


verso 7

Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.


verso 8

Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.


verso 9

Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!


verso 10

Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.


verso 11

Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.


verso 12

Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.


verso 13

Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.


verso 14

Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.


verso 15

Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.


verso 16

Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.


verso 17

Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.


verso 18

Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.


verso 19

Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.


verso 20

Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.


verso 21

Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.


verso 22

Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.


verso 23

Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.


verso 24

Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.


verso 25

Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.


verso 26

Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.


verso 27

Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.


verso 28

Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:


verso 29

Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!


verso 30

Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!


verso 31

Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!

Capítulos:


Libros