Zsoltárok könyve
68. zsoltár
1. vers
Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára, éneke.
2. vers
Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak előle az ő gyűlölői.
3. vers
A mint a füst elszéled, úgy széleszted el őket; a mint elolvad a viasz a tűz előtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elől;
4. vers
Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten előtt, és ujjongnak örömmel.
5. vers
Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az ő nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek előtte.
6. vers
Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában.
7. vers
Isten hozza vissza a száműzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.
8. vers
Oh Isten, mikor kivonultál a te néped előtt, mikor a pusztába beléptél: Szela.
9. vers
A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten előtt, ez a Sinai hegy is az Isten előtt, az Izráel Istene előtt.
10. vers
Bő záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala.
11. vers
Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten!
12. vers
Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivő asszonyok nagy csapatának.
13. vers
A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat.
14. vers
Ha cserények között hevertek is: olyanok lesztek, mint a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy mint vitorla-tollai, a melyek színarany fényűek.
15. vers
Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, mintha hó esett volna a Salmonon.
16. vers
Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye;
17. vers
Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony ezen lakozik az Úr mindörökké!
18. vers
Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai hegyen az ő szent hajlékában.
19. vers
Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is ide jönnek lakni, oh Uram Isten!
20. vers
Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! Szela.
21. vers
Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól.
22. vers
Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját.
23. vers
Azt mondta vala az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységéből is kihozlak,
24. vers
Hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségből lakomázzék.
25. vers
Látták a te bevonulásodat, oh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe.
26. vers
Elől mennek vala az éneklők, utánok a húrpengetők, középen a doboló leányok.
27. vers
A gyülekezetben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók!
28. vers
Ott a kis Benjámin, a ki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az ő gyülekezetök; a Zebulon fejedelmei és a Nafthali fejedelmei.
29. vers
Istened rendelte el a te hatalmadat: erősítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél!
30. vers
A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat.
31. vers
Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek.
32. vers
Eljőnek majd a főemberek Égyiptomból; Szerecsenország hamar kinyujtja kezeit Istenhez.
33. vers
E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! Szela.
34. vers
A ki kezdettől fogva az egek egein ül; ímé, onnét szól nagy kemény szóval.
35. vers
Tegyetek tisztességet Istennek, a kinek dicsősége az Izráelen és az ő hatalma a felhőkben van.
36. vers
Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erőt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten!
Könyvek
