Zsoltárok könyve
139. zsoltár
1. vers
Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz.
2. vers
Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.
3. vers
Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod.
4. vers
Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!
5. vers
Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet.
6. vers
Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt.
7. vers
Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak?
8. vers
Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy.
9. vers
Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék:
10. vers
Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem.
11. vers
Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz,
12. vers
A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.
13. vers
Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében.
14. vers
Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem.
15. vers
Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében.
16. vers
Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.
17. vers
És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája!
18. vers
Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok.
19. vers
Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem!
20. vers
A kik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába veszik fel, a te ellenségeid.
21. vers
Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é?
22. vers
Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek!
23. vers
Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat!
24. vers
És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!
Könyvek
