Zsoltárok könyve
63. zsoltár
1. vers
Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt.
2. vers
Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;
3. vers
Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.
4. vers
Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.
5. vers
Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.
6. vers
Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!
7. vers
Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;
8. vers
Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.
9. vers
Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.
10. vers
Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.
11. vers
Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.
12. vers
A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.
Könyvek
