⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Mózes második könyve
39. fejezet
1. vers
Kék fonalból, bíborszínű gyapjúból és skarlátvörös fonalból készítették el a finom szövésű ruhákat a szent helyen végzett szolgálatra. Áron szent ruháit úgy készítették el, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.
2. vers
Elkészítette az efódot aranyból, kék fonalból, bíborszínű gyapjúból, skarlátvörös fonalból és finom sodrott lenből.
3. vers
Utána vékony aranylapokat vertek, és azokat fonalakká vágta, hogy hímezzenek velük az efódra, mely kék fonalból, bíborszínű gyapjúból, skarlátvörös fonalból és finom lenből készült.
4. vers
Az efódot úgy készítették el, hogy legyenek vállrészei, melyek felül összekapcsolódnak.
5. vers
Az efódon lévő öv, amellyel szorosan megkötik, ugyanilyen anyagból készült: aranyból, kék fonalból, bíborszínű gyapjúból, skarlátvörös fonalból és finom sodrott lenből, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.
6. vers
Majd az ónixköveket aranyfoglalatba tették, és belevésték azokba Izrael fiainak a nevét, úgy, mintha pecsétet véstek volna.
7. vers
Ő pedig, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek, az efód vállrészeire helyezte azokat, hogy Izrael fiaira emlékeztessenek.
8. vers
Majd elkészítette a melltáskát hímzéssel. Aranyból, kék fonalból, bíborszínű gyapjúból, skarlátvörös fonalból és finom sodrott lenből volt, mint az efód.
9. vers
A melltáska félbehajtva négyzet alakú volt, egyarasznyi hosszú és egyarasznyi széles.
10. vers
Négy sor követ foglaltak bele. Az első sorban rubin, topáz és smaragd volt.
11. vers
A második sorban türkiz, zafír és jáspis.
12. vers
A harmadik sorban lesemkő, achát és ametiszt.
13. vers
A negyedik sorban pedig krizolit, ónix és jáde. Aranyfoglalatban voltak.
14. vers
Ugyanúgy, ahogy a pecsétet vésik, rávésték a kövekre Izrael 12 törzsének a nevét. Minden egyes kőre egy nevet véstek. 12 kő volt, mert Izraelnek 12 fia volt.
15. vers
Ezután sodrott zsinórokat készítettek a melltáskára színaranyból.
16. vers
Majd készítettek két aranyfoglalatot és két aranykarikát, és a két karikát a melltáska két sarkára tették.
17. vers
Azután átfűzték a két aranyzsinórt a melltáska sarkain lévő két karikán.
18. vers
A két zsinór végeit átfűzték elöl, az efód vállrészeinél lévő két foglalaton.
19. vers
Ezután két aranykarikát készítettek, és a melltáska belső, vagyis az efód felé néző felének a két sarkára tették azokat.
20. vers
És készítettek még két aranykarikát az efód külsejére, a két vállrész alsó része alá, közel az összeillesztéshez, az efód öve fölé.
21. vers
Végül ahogy Jehova parancsolta Mózesnek, a melltáskát a karikáinál fogva az efód karikáihoz kötötték kék zsinórral, hogy a melltáska ne csússzon el az efódon az öv felett.
22. vers
Azután elkészítette az efód ujjatlan köpenyét, melyet egy szövő kék fonalból szőtt.
23. vers
Középen volt rajta egy kivágás, olyan, mint a páncélingé. A kivágást körbe beszegték, hogy ne szakadjon el.
24. vers
Majd az ujjatlan köpeny felhajtására gránátalmákat készítettek kék fonalból, bíborszínű gyapjúból és skarlátvörös fonalból egybesodorva.
25. vers
Továbbá készítettek csengettyűket színaranyból, és a csengettyűket a gránátalmák közé tették, körbe az ujjatlan köpeny felhajtására.
26. vers
A szolgálathoz használt ujjatlan köpeny felhajtásán körbe, felváltva volt csengettyű és gránátalma, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.
27. vers
Azután finom lenvászonból köntösöket szőttek Áronnak és a fiainak.
28. vers
Elkészítették a turbánt finom lenből, a díszes fejfedőt finom lenből és a vászon alsónadrágokat finom sodrott lenből.
29. vers
Az övet finom sodrott lenből, kék fonalból, bíborszínű gyapjúból és skarlátvörös fonalból szőtték, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.
30. vers
Végül elkészítették a fényes lemezt, az odaszenteltség szent jelét színaranyból, és ahogy a pecsétet szokták vésni, rávésték a következő feliratot: „A szentség Jehováé.”
31. vers
Majd ahogy Jehova parancsolta Mózesnek, egy kék zsinórt tettek rá, hogy felkössék a turbánra.
32. vers
Elkészítettek hát mindent, ami szükséges volt a hajlékhoz, vagyis a találkozás sátrához, és az izraeliták mindent úgy tettek, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek. Pontosan úgy tettek.
33. vers
És elvitték Mózeshez a hajlékot, vagyis a sátort és a hozzá tartozó valamennyi felszerelési tárgyat: a kapcsokat, deszkakereteket, rudakat, oszlopokat, csaplyukas talpakat;
34. vers
a pirosra festett kosbőrből készült takarót és a fókabőr takarót, a függönyt;
35. vers
a szövetségládát a rudakkal és a fedéllel;
36. vers
az asztalt a hozzá tartozó összes eszközzel és a jelenlét kenyerével;
37. vers
a színaranyból készült lámpatartót és a sorba rakott lámpáit, az összes hozzá tartozó eszközt meg a lámpaolajat;
38. vers
az aranyoltárt, a felkenetési olajat, az illatos füstölőszert, valamint a kárpitot a sátor bejáratára;
39. vers
a rézoltárt és a hozzá tartozó rézrácsozatot, rudakat és összes felszerelési tárgyat, a medencét és az állványát;
40. vers
az udvarhoz való vásznakat, oszlopokat, csaplyukas talpakat, a kárpitot az udvar bejáratára, a sátorköteleket és a sátorcövekeket, valamint az összes felszerelési tárgyat, amelyre a hajléknál, vagyis a találkozás sátránál végzett szolgálathoz volt szükség;
41. vers
a finom szövésű ruhákat a szentélyben való szolgálathoz, Áron pap szent ruháit és fiainak a ruháit a papi szolgálathoz.
42. vers
Az izraeliták minden munkát úgy végeztek el, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.
43. vers
Amikor Mózes megnézte, milyen munkát végeztek, látta, hogy mindent úgy készítettek el, ahogy Jehova parancsolta. Mózes ekkor megáldotta őket.
Könyvek
