⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

Mózes második könyve

capítulo 39


Capítulos:


verso 1

Kék fonalból, bíborszínű gyapjúból és skarlátvörös fonalból készítették el a finom szövésű ruhákat a szent helyen végzett szolgálatra. Áron szent ruháit úgy készítették el, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.


verso 2

Elkészítette az efódot aranyból, kék fonalból, bíborszínű gyapjúból, skarlátvörös fonalból és finom sodrott lenből.


verso 3

Utána vékony aranylapokat vertek, és azokat fonalakká vágta, hogy hímezzenek velük az efódra, mely kék fonalból, bíborszínű gyapjúból, skarlátvörös fonalból és finom lenből készült.


verso 4

Az efódot úgy készítették el, hogy legyenek vállrészei, melyek felül összekapcsolódnak.


verso 5

Az efódon lévő öv, amellyel szorosan megkötik, ugyanilyen anyagból készült: aranyból, kék fonalból, bíborszínű gyapjúból, skarlátvörös fonalból és finom sodrott lenből, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.


verso 6

Majd az ónixköveket aranyfoglalatba tették, és belevésték azokba Izrael fiainak a nevét, úgy, mintha pecsétet véstek volna.


verso 7

Ő pedig, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek, az efód vállrészeire helyezte azokat, hogy Izrael fiaira emlékeztessenek.


verso 8

Majd elkészítette a melltáskát hímzéssel. Aranyból, kék fonalból, bíborszínű gyapjúból, skarlátvörös fonalból és finom sodrott lenből volt, mint az efód.


verso 9

A melltáska félbehajtva négyzet alakú volt, egyarasznyi hosszú és egyarasznyi széles.


verso 10

Négy sor követ foglaltak bele. Az első sorban rubin, topáz és smaragd volt.


verso 11

A második sorban türkiz, zafír és jáspis.


verso 12

A harmadik sorban lesemkő, achát és ametiszt.


verso 13

A negyedik sorban pedig krizolit, ónix és jáde. Aranyfoglalatban voltak.


verso 14

Ugyanúgy, ahogy a pecsétet vésik, rávésték a kövekre Izrael 12 törzsének a nevét. Minden egyes kőre egy nevet véstek. 12 kő volt, mert Izraelnek 12 fia volt.


verso 15

Ezután sodrott zsinórokat készítettek a melltáskára színaranyból.


verso 16

Majd készítettek két aranyfoglalatot és két aranykarikát, és a két karikát a melltáska két sarkára tették.


verso 17

Azután átfűzték a két aranyzsinórt a melltáska sarkain lévő két karikán.


verso 18

A két zsinór végeit átfűzték elöl, az efód vállrészeinél lévő két foglalaton.


verso 19

Ezután két aranykarikát készítettek, és a melltáska belső, vagyis az efód felé néző felének a két sarkára tették azokat.


verso 20

És készítettek még két aranykarikát az efód külsejére, a két vállrész alsó része alá, közel az összeillesztéshez, az efód öve fölé.


verso 21

Végül ahogy Jehova parancsolta Mózesnek, a melltáskát a karikáinál fogva az efód karikáihoz kötötték kék zsinórral, hogy a melltáska ne csússzon el az efódon az öv felett.


verso 22

Azután elkészítette az efód ujjatlan köpenyét, melyet egy szövő kék fonalból szőtt.


verso 23

Középen volt rajta egy kivágás, olyan, mint a páncélingé. A kivágást körbe beszegték, hogy ne szakadjon el.


verso 24

Majd az ujjatlan köpeny felhajtására gránátalmákat készítettek kék fonalból, bíborszínű gyapjúból és skarlátvörös fonalból egybesodorva.


verso 25

Továbbá készítettek csengettyűket színaranyból, és a csengettyűket a gránátalmák közé tették, körbe az ujjatlan köpeny felhajtására.


verso 26

A szolgálathoz használt ujjatlan köpeny felhajtásán körbe, felváltva volt csengettyű és gránátalma, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.


verso 27

Azután finom lenvászonból köntösöket szőttek Áronnak és a fiainak.


verso 28

Elkészítették a turbánt finom lenből, a díszes fejfedőt finom lenből és a vászon alsónadrágokat finom sodrott lenből.


verso 29

Az övet finom sodrott lenből, kék fonalból, bíborszínű gyapjúból és skarlátvörös fonalból szőtték, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.


verso 30

Végül elkészítették a fényes lemezt, az odaszenteltség szent jelét színaranyból, és ahogy a pecsétet szokták vésni, rávésték a következő feliratot: „A szentség Jehováé.”


verso 31

Majd ahogy Jehova parancsolta Mózesnek, egy kék zsinórt tettek rá, hogy felkössék a turbánra.


verso 32

Elkészítettek hát mindent, ami szükséges volt a hajlékhoz, vagyis a találkozás sátrához, és az izraeliták mindent úgy tettek, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek. Pontosan úgy tettek.


verso 33

És elvitték Mózeshez a hajlékot, vagyis a sátort és a hozzá tartozó valamennyi felszerelési tárgyat: a kapcsokat, deszkakereteket, rudakat, oszlopokat, csaplyukas talpakat;


verso 34

a pirosra festett kosbőrből készült takarót és a fókabőr takarót, a függönyt;


verso 35

a szövetségládát a rudakkal és a fedéllel;


verso 36

az asztalt a hozzá tartozó összes eszközzel és a jelenlét kenyerével;


verso 37

a színaranyból készült lámpatartót és a sorba rakott lámpáit, az összes hozzá tartozó eszközt meg a lámpaolajat;


verso 38

az aranyoltárt, a felkenetési olajat, az illatos füstölőszert, valamint a kárpitot a sátor bejáratára;


verso 39

a rézoltárt és a hozzá tartozó rézrácsozatot, rudakat és összes felszerelési tárgyat, a medencét és az állványát;


verso 40

az udvarhoz való vásznakat, oszlopokat, csaplyukas talpakat, a kárpitot az udvar bejáratára, a sátorköteleket és a sátorcövekeket, valamint az összes felszerelési tárgyat, amelyre a hajléknál, vagyis a találkozás sátránál végzett szolgálathoz volt szükség;


verso 41

a finom szövésű ruhákat a szentélyben való szolgálathoz, Áron pap szent ruháit és fiainak a ruháit a papi szolgálathoz.


verso 42

Az izraeliták minden munkát úgy végeztek el, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.


verso 43

Amikor Mózes megnézte, milyen munkát végeztek, látta, hogy mindent úgy készítettek el, ahogy Jehova parancsolta. Mózes ekkor megáldotta őket.

Capítulos:


Libros