⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Mózes második könyve

22. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Ha valaki ellop egy bikát vagy egy juhot, és levágja vagy eladja azt, öt bikát adjon a bikáért, és négy juhot a juhért.


2. vers

(Ha betörésen kapják a tolvajt, leütik, és meghal, senki sem okolható a vérontásért.


3. vers

De ha ez napfelkelte után történik, az elkövetőt felelősségre kell vonni a vérontásért.)

Kártérítést kell fizetnie. Ha nincs semmije sem, akkor el kell őt adni, hogy ki tudja fizetni a kártérítést azért, amit ellopott.


4. vers

Ha megtalálják nála élve az ellopott állatot, legyen az akár bika, akár szamár, akár juh, akkor a kétszeresét fizesse érte.


5. vers

Ha valaki kiengedi az állatait a mezőre vagy a szőlőbe, és hagyja, hogy azok más mezején is legeljenek, akkor fizesse meg a kárt a saját mezejének vagy szőlőjének a legjobb terméséből.


6. vers

Ha tűz üt ki, majd átterjed a tövisbokrokra, és a kévék, a le nem aratott gabona vagy a szántóföld felperzselődik, annak kell megfizetnie a kárt, aki a tüzet okozta.


7. vers

Ha valaki pénzt vagy tárgyakat ad az embertársának megőrzésre, de ellopják azokat a társa házából, akkor ha megtalálják a tolvajt, fizessen kétszeres kártérítést a tolvaj.


8. vers

Ha viszont nem találják meg a tolvajt, akkor a ház tulajdonosát vigyék az igaz Isten elé, hogy kiderítsék, nem ő volt-e a tettes.


9. vers

Minden olyan esetben, amikor valakinél jogtalanul olyasmi van, ami nem az övé, legyen az bika, szamár, juh, ruha vagy bármi más, ami elveszett, és amire valaki ezt mondja: »Ez az enyém!«, akkor a két fél ügye kerüljön az igaz Isten elé. Akit Isten vétkesnek ítél, az fizessen kétszeres kártérítést az embertársának.


10. vers

Ha valaki szamarat, bikát, juhot vagy bármi más háziállatot ad az embertársának megőrzésre, és az elpusztul, megnyomorodik vagy elhajtják, amikor senki sem látja,


11. vers

akkor esküdjön meg a társának Jehova előtt, hogy nem ő okozta a kárt, a tulajdonos pedig fogadja ezt el. Nem kell kártérítést fizetnie annak, akinél az állat volt.


12. vers

Ha viszont ellopták tőle, akkor fizessen kártérítést a tulajdonosnak.


13. vers

Ha vadállat tépte szét, hozza el a tetemet bizonyítékul. Amit vadállat tépett szét, azért nem kell kártérítést fizetnie.


14. vers

De ha valaki kölcsönkér egy állatot az embertársától, és az megnyomorodik vagy elpusztul, míg nincs vele a tulajdonosa, akkor a kölcsönkérőnek kártérítést kell fizetnie.


15. vers

De ha a tulajdonos vele van, akkor nem kell kártérítést fizetnie. Ha pedig az állatot bérlik, akkor a bérleti díj fedezi a kártérítés összegét.


16. vers

Ha valaki elcsábít egy szüzet, aki nincs eljegyezve, és lefekszik vele, akkor fizesse ki a menyasszonyárat, és a lány legyen a felesége.


17. vers

Ha a lány apja semmiképpen sem akarja hozzáadni, a férfi akkor is fizesse ki a menyasszonyárat.


18. vers

Ne hagyj életben varázslónőt.


19. vers

Aki állattal közösül, annak meg kell halnia.


20. vers

Aki áldozatot mutat be bármilyen más istennek Jehován kívül, azt meg kell ölni.


21. vers

Ne bánj rosszul a bevándorlóval, és ne nyomd el, mert ti is bevándorlók voltatok Egyiptom földjén.


22. vers

Ne bánj rosszul az özveggyel és az árvával.


23. vers

Ha rosszul bánsz vele, és hozzám könyörög, meg fogom hallgatni a könyörgését,


24. vers

haragra gerjedek, megöllek titeket karddal, és a feleségeitek özvegyek lesznek, a gyermekeitek pedig apátlan árvák.


25. vers

Ha pénzt adsz kölcsön egy szegénynek, aki a népemhez tartozik, ne légy olyan, mint a hitelezők. Ne számíts fel neki kamatot.


26. vers

Ha zálogba veszed az embertársad ruháját, add vissza neki napnyugtakor,


27. vers

mert csak ezzel tudja betakarni magát. Különben mivel takarózna be, ha lefekszik aludni? Ha hozzám könyörög, én meg fogom hallgatni, mert könyörületes vagyok.


28. vers

Ne szidd Istent, se a néped fejedelmét.


29. vers

Ne vonakodva ajánlj fel áldozatot a bő termésedből és a túlcsorduló présedből. Fiaid közül az elsőszülöttet add nekem.


30. vers

A következőképpen bánj az elsőszülött bikáddal és juhoddal: Hét napig legyen az anyjával, a nyolcadik napon pedig add nekem.


31. vers

Szent népem legyetek nekem, és az olyan állatnak a húsát, melyet vadállatok téptek szét a mezőn, ne egyétek meg. Dobjátok a kutyáknak.

Fejezetek:


Könyvek