⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Mózes második könyve
8. fejezet
1. vers
Jehova ezután így szólt Mózeshez: „Menj be a fáraóhoz, és mondd ezt neki: »Ezt mondja Jehova: ’Engedd el a népemet, hogy szolgáljon engem!
2. vers
Ha továbbra sem vagy hajlandó elengedni őket, akkor békákkal sújtom az egész területedet.
3. vers
A Nílus hemzsegni fog a békáktól, és azok bemennek a házadba, a hálószobádba, az ágyadra, a szolgáid házába, a népedre, a sütőkemencéidbe és a dagasztóteknőidbe.
4. vers
És a békák felmásznak rád, a népedre és minden szolgádra.’«”
5. vers
Jehova később így szólt Mózeshez: „Mondd meg Áronnak: »Nyújtsd ki a kezedben lévő botot a folyók, a Nílus csatornái és a mocsarak fölé, és hozd fel a békákat Egyiptom földjére!«”
6. vers
Áron ekkor kinyújtotta a kezét Egyiptom vizei fölé, és a békák kezdtek feljönni, és ellepték Egyiptom földjét.
7. vers
De a mágiát űző papok is megtették ugyanezt titkos tudományaikkal, és ők is hoztak fel békákat Egyiptom földjére.
8. vers
A fáraó idővel hívatta Mózest és Áront, és ezt mondta: „Könyörögjetek Jehovához, hogy távolítsa el a békákat rólam és a népemről, mivel el akarom küldeni a népet, hogy áldozatot mutasson be Jehovának.”
9. vers
Mózes ekkor ezt mondta a fáraónak: „Megtisztellek azzal, hogy te mondd meg, mikor könyörögjek azért, hogy Isten eltávolítsa a békákat rólad, a szolgáidról, a népedről és a házaidból. Csak a Nílusban maradnak meg.”
10. vers
Az így felelt: „Holnap.” Mózes ekkor ezt mondta: „Úgy lesz, ahogy mondtad, hogy megtudd, nincs hasonló Jehovához, a mi Istenünkhöz.
11. vers
Te, a szolgáid és a néped meg fogtok szabadulni a békáktól, el fognak tűnni a házaidból. Csak a Nílusban maradnak meg.”
12. vers
Így hát Mózes és Áron kijött a fáraótól, és Mózes Jehovához könyörgött a békák miatt, melyeket a fáraóra hozott.
13. vers
Jehova pedig úgy tett, ahogy Mózes kérte, és a békák kezdtek elpusztulni a házakban, az udvarokban és a mezőkön.
14. vers
Megszámlálhatatlanul sok rakásba gyűjtötték azokat, és bűzlött az ország.
15. vers
Amikor a fáraó látta, hogy enyhült a baj, megmakacsolta magát, és nem hallgatott rájuk, ahogy Jehova megmondta.
16. vers
Jehova ekkor így szólt Mózeshez: „Mondd ezt Áronnak: »Nyújtsd ki a botodat, üss a föld porára, és az szúnyoggá válik Egyiptom egész földjén.«”
17. vers
Így is tettek. Áron kinyújtotta a kezében lévő botot, ráütött a föld porára, és szúnyogok lettek emberen és állaton egyaránt. Az összes por szúnyoggá vált Egyiptom egész földjén.
18. vers
A mágiát űző papok is próbáltak ugyanígy tenni titkos tudományaikkal, és szúnyogokat előhozni, de nem tudtak. És a szúnyogok ellepték az embereket is, és az állatokat is.
19. vers
A mágiát űző papok ezért ezt mondták a fáraónak: „Isten ujja ez!” Ám a fáraó szíve továbbra is konok maradt, és nem hallgatott rájuk, ahogy Jehova megmondta.
20. vers
Jehova ekkor így szólt Mózeshez: „Kelj fel kora reggel, menj a fáraó elé, és várd meg őt. Ki fog menni a vízhez. Mondd meg neki: »Ezt mondta Jehova: ’Engedd el a népemet, hogy szolgáljon engem!
21. vers
Ha nem engeded el őket, akkor böglyöket hozok rád, a szolgáidra, a népedre és a házaidra. Tele lesznek velük az egyiptomiak házai, és még a földet is ellepik, amelyen állnak.
22. vers
És azon a napon másképp bánok Gósen földjével, amelyen a népem él. Ott nem lesz bögöly, és ebből megtudod, hogy én vagyok Jehova, és hatalmam van az egész földön.
23. vers
Különbséget teszek az én népem és a te néped között. Holnap lesz meg ez a jel.’«”
24. vers
Jehova így is tett: nagy bögölyrajok árasztották el a fáraó házát, a szolgái házát és Egyiptom egész földjét. És tönkrement az ország a böglyök miatt.
25. vers
A fáraó végül hívatta Mózest és Áront, és ezt mondta: „Menjetek, mutassatok be áldozatot az országban az Isteneteknek!”
26. vers
Mózes azonban ezt mondta: „Nem tehetjük, mert az egyiptomiak megbotránkoznának, ha meglátnák, hogy mit áldozunk Jehovának, a mi Istenünknek. Vajon nem köveznének meg minket, ha olyan áldozatot mutatnánk be a szemük láttára, amin megbotránkoznak?
27. vers
Háromnapos útra megyünk a pusztába, és ott fogunk áldozatot bemutatni Jehovának, a mi Istenünknek, ahogy mondta nekünk.”
28. vers
A fáraó ekkor ezt mondta: „Elengedlek titeket, és mutassatok be áldozatot Jehovának, a ti Isteneteknek a pusztában. De ne menjetek olyan messze! Könyörögjetek az érdekemben!”
29. vers
Mózes ekkor így szólt: „Most elmegyek tőled, könyörögni fogok Jehovához, és a fáraó, a szolgái és a népe holnap meg fog szabadulni a böglyöktől. Csak ne űzzön belőlünk tréfát a fáraó megint azzal, hogy nem engedi el a népet, hogy áldozatot mutasson be Jehovának!”
30. vers
Azután Mózes kiment a fáraótól, és könyörgött Jehovához.
31. vers
Jehova pedig megtette, amit Mózes kért, és a fáraó, a szolgái és a népe megszabadult a böglyöktől. Egy sem maradt belőlük.
32. vers
De a fáraó ezúttal is megmakacsolta magát, és nem engedte el a népet.
Könyvek
