Psalm 2
Miért tombolnak a népek, milyen hiábavalóságot terveznek a nemzetek?
Összegyűlnek a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és felkentje ellen:
Dobjuk le magunkról bilincseiket, tépjük le köteleiket!
Majd így szól hozzájuk haragjában, izzó haragjában így rémíti meg őket:
Én kentem föl királyomat szent hegyemen, a Sionon!
Kihirdetem az Úr végzését. Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy! Fiammá tettelek ma téged!
Összetöröd őket vasvesszővel, szétzúzod, mint a cserépedényt!
Azért ti, királyok, térjetek észhez, okuljatok, ti, bírái a földnek!
Félelemmel szolgáljátok az Urat, reszketve vigadjatok!
Csókoljátok a fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne pusztuljatok az úton. Mert hamar föllángol haragja, de mind boldog, aki hozzá menekül!
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150