A példabeszédek könyve

chapter 27


Chapters:


Ne dicsekedj a holnappal, hanem munkálkodj érte!


verse #1

Ne dicsekedj a holnapi nappal, mert nem tudod, mit hoz az a nap!

Jak 4,13


verse #2

Más dicsérjen téged, ne a te szájad, az idegen, és ne a te ajkad!

2Kor 10,12


verse #3

Súlyos a kő, és nehéz a homok, de a bolond bosszantása mindkettőnél nehezebb.


verse #4

Kegyetlen indulat a túláradó harag, de ki állhat meg a féltékenységgel szemben?


verse #5

Jobb a nyílt feddés a titkolt szeretetnél.

5Móz 11,17; Péld 28,23


verse #6

Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködő csókja.

Zsolt 141,5; Mt 26,49


verse #7

Az, aki jóllakott, a lépes mézet is eltapossa, de az éhes embernek még a keserű is édes.


verse #8

Mint a madár, amely elhagyja fészkét, olyan az az ember, aki elhagyja lakóhelyét.


verse #9

Az olaj és a jó illat vidámít, de a jó barát lélekből jövő tanácsa is.


verse #10

Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben! Ne menj testvéred házába, mikor bajban vagy! Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél.


verse #11

Légy bölcs, fiam, és vidíts fel engem, hogy megfelelhessek annak, aki gyaláz.

Péld 23,15


verse #12

Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják.

Péld 22,3


verse #13

Vedd el ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért!

Péld 20,16


verse #14

Aki kora reggel nagy hangon áldja felebarátját, átoknak veszik azt tőle.


verse #15

A záporeső idején csepegő háztető és a zsémbes asszony egyformák:

Péld 19,13


verse #16

aki feltartóztatja, szelet tartóztat fel, és jobbjával olajat fog meg.


verse #17

Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat.


verse #18

Aki a fügefát gondozza, az eszi a gyümölcsét, és aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik.


verse #19

Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember.


verse #20

Amilyen telhetetlen a halál és az enyészet helye, éppoly telhetetlen az emberi szem.

Préd 1,8


verse #21

Ami az ezüstnek az olvasztótégely és az aranynak az olvasztókemence, az az embernek a jó hírneve.


verse #22

Ha apróra töröd is a bolondot mozsárban, mozsártörővel, akkor sem megy ki belőle a bolondság.


verse #23

Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal,


verse #24

mert a kincs nem marad meg örökké, sem az ékszer nemzedékről nemzedékre!


verse #25

Amikor behordják a szénát, és a fű kizöldül újra, mikor begyűjtik a hegyekről a takarmányt,


verse #26

akkor a bárányokért ruhát, a kecskékért mezőt vehetsz;


verse #27

és lesz elég kecsketejed eledelre, házad népe eledelére és szolgálóid megélhetésére.

Chapters:


Books