Márk evangéliuma

chapter 5


Chapters:


Jézus meggyógyítja a gadarai megszállottat


verse #1

Azután elmentek a tenger túlsó partjára, a gadaraiak földjére.


verse #2

Amikor kiszállt a hajóból, egyszer csak szembejött vele a sírboltok közül egy tisztátalan lélektől megszállott ember,


verse #3

aki a sírboltokban lakott, és akit már lánccal sem tudott megkötözni senki,


verse #4

mert már sokszor meg volt kötözve bilincsekkel és láncokkal, de szétszaggatta a láncokat, a bilincseket pedig összetörte, úgyhogy senki sem tudta megfékezni.


verse #5

Éjjel-nappal mindig a sírokban és a hegyek között kiáltozott, és kővel vagdosta magát.


verse #6

Amikor távolról meglátta Jézust, odafutott, leborult előtte,


verse #7

és hangosan felkiáltott: Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságos Isten Fia? Az Istenre kérlek, ne gyötörj engem!

Jak 2,19


verse #8

Jézus ugyanis ezt mondta neki: Menj ki, tisztátalan lélek, ebből az emberből!


verse #9

És megkérdezte tőle: Mi a neved? Az így felelt: Légió a nevem, mert sokan vagyunk.


verse #10

És nagyon kérte őt, hogy ne űzze el őket arról a vidékről.


verse #11

Ott a hegyoldalban egy nagy disznónyájat legeltettek,


verse #12

ezért a tisztátalan lelkek azt kérték tőle: Küldj minket a disznókba, hadd menjünk beléjük!


verse #13

Ő megengedte nekik, a tisztátalan lelkek pedig kijöttek, és belementek a disznókba; a nyáj, mintegy kétezer állat a meredekről a tengerbe rohant, és belefulladt a tengerbe.


verse #14

A legeltetők pedig elfutottak, és elvitték a hírt a városba és a környékre. Erre kijöttek az emberek, hogy lássák, mi történt.


verse #15

Amikor Jézus közelébe értek, és látták, hogy a megszállott, akiben a légió volt, felöltözve ül, és eszénél van, félelem fogta el őket.


verse #16

Akik pedig látták, elmondták nekik, hogy mi történt a megszállottal és a disznókkal.


verse #17

Ekkor kérlelni kezdték Jézust, hogy menjen el a határukból.


verse #18

Amikor azután beszállt a hajóba, kérte őt az előbb még megszállott ember, hogy vele maradhasson.


verse #19

Ő azonban nem engedte meg neki, hanem így szólt hozzá: Menj haza a tieidhez, és vidd hírül nekik, milyen nagy dolgot tett veled az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad.


verse #20

Az pedig elment, és hirdetni kezdte a Tízvárosban, hogy milyen nagy dolgot tett vele Jézus, és mindenki csodálkozott.


Jairus leányának feltámasztása
A vérfolyásos asszony meggyógyítása


verse #21

Amikor Jézus ismét átkelt hajón a túlsó partra, nagy sokaság sereglett köré, ő pedig a tenger partján maradt.


verse #22

Akkor jött egy zsinagógai elöljáró, név szerint Jairus, aki meglátva őt, lába elé borult,


verse #23

és esedezve kérte: A kislányom halálán van, jöjj, tedd rá a kezed, hogy meggyógyuljon, és életben maradjon.


verse #24

Jézus ekkor elindult vele. A nagy sokaság követte őt, és tolongott körülötte.


verse #25

Egy asszony pedig, aki tizenkét éve vérfolyásos volt,


verse #26

sok orvostól sokat szenvedett, és mindenét rájuk költötte ugyan, mégsem látta semmi hasznát, hanem még rosszabbul lett;


verse #27

amikor hallott Jézusról, eljött, és a sokaságban hátulról megérintette a ruháját,


verse #28

mert így gondolkodott: Ha megérintem akár csak a ruháját is, meggyógyulok.

ApCsel 19,12


verse #29

Azonnal elapadt a vérzés forrása, és érezte testében, hogy meggyógyult a bajából.


verse #30

Jézus azonnal észrevette, hogy erő áradt ki belőle, ezért a sokaságban megfordulva így szólt: Ki érintette meg a ruhámat?


verse #31

Tanítványai így feleltek: Látod, hogyan tolong körülötted a sokaság, és azt kérdezed: Ki érintett meg engem?


verse #32

Jézus körülnézett, hogy lássa, ki tette ezt.


verse #33

Az asszony pedig, mivel tudta, mi történt vele, félve és remegve jött elő; leborult előtte, és elmondta neki a teljes igazságot.


verse #34

Ő pedig ezt mondta neki: Leányom, a hited megtartott téged: menj el békességgel, és bajodtól megszabadulva légy egészséges!


verse #35

Még beszélt Jézus, amikor emberek érkeztek a zsinagógai elöljáró házától, és ezt mondták: Leányod meghalt. Miért fárasztod még a Mestert?


verse #36

Jézus is meghallotta, amit mondtak, és így szólt a zsinagógai elöljáróhoz: Ne félj, csak higgy!


verse #37

És senkinek sem engedte meg, hogy vele menjen, csak Péternek, Jakabnak és Jánosnak, Jakab testvérének.


verse #38

Amikor megérkeztek a zsinagógai elöljáró házához, látva a zűrzavart, a hangosan sírókat és jajgatókat,


verse #39

bement, és így szólt hozzájuk: Miért csináltok ilyen zűrzavart, és miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik.

Jn 11,4


verse #40

Erre kinevették; de ő mindenkit kiküldve maga mellé vette a gyermek apját, anyját és a vele lévőket, és bement oda, ahol a gyermek feküdt.

ApCsel 9,40


verse #41

Majd megfogva a gyermek kezét, ezt mondta neki: Talitha kúmi!, ami azt jelenti: Leányka, neked mondom, kelj fel!


verse #42

A leányka pedig azonnal felkelt és járt, mert tizenkét éves volt már. Azok pedig azt sem tudták, hova legyenek a nagy ámulattól.


verse #43

Jézus azonban szigorúan meghagyta nekik, hogy ezt senki meg ne tudja; azután szólt, hogy adjanak enni a leánykának.

Chapters:


Books