Lukács evangéliuma

chapter 24


Chapters:


Jézus feltámadása


verse #1

A hét első napján pedig kora hajnalban elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített illatszereket.


verse #2

A követ a sírbolt elől elhengerítve találták,


verse #3

és amikor bementek, nem találták az Úr Jézus testét.


verse #4

Amikor emiatt tanácstalanul álltak, íme, két férfi lépett melléjük fénylő ruhában.


verse #5

Az asszonyok megrémültek, és a földre szegezték tekintetüket, de azok így szóltak hozzájuk: Miért keresitek a holtak között az élőt?


verse #6

Nincsen itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza: megmondta nektek még Galileában,


verse #7

hogy az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia és megfeszíttetnie, de a harmadik napon fel kell támadnia.

Lk 18,31


verse #8

Ekkor visszaemlékeztek szavaira,


verse #9

és visszatérve a sírtól, hírül adták mindezt a tizenegynek és a többieknek.


verse #10

A magdalai Mária, Johanna, valamint a Jakab anyja, Mária és más, velük lévő asszonyok elmondták mindezt az apostoloknak,


verse #11

de ők üres fecsegésnek tartották ezt a beszédet, és nem hittek nekik.


verse #12

Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és amikor behajolt, csak a lepedőket látta ott. Erre elment, és csodálkozott magában a történteken.


Az emmausi tanítványok


verse #13

Tanítványai közül ketten aznap egy faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvanfutamnyira volt, és amelynek Emmaus a neve,


verse #14

és beszélgettek egymással mindarról, ami történt.


verse #15

Miközben egymással beszélgettek és vitáztak, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük.


verse #16

Látásukat azonban mintha valami akadályozta volna, hogy ne ismerjék fel őt.

Mk 16,12


verse #17

Ő pedig így szólt hozzájuk: Miről beszélgettek egymással útközben? Erre szomorúan megálltak.


verse #18

Majd megszólalt az egyik, név szerint Kleopás, és ezt mondta neki: Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban?


verse #19

Mi történt? – kérdezte tőlük. Ők így válaszoltak neki: Az, ami a názáreti Jézussal esett, aki cselekedetben és szóban hatalmas próféta volt Isten és az egész nép előtt;


verse #20

és hogyan adták át főpapjaink és főembereink halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg.


verse #21

Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt. De ma már harmadik napja, hogy ezek történtek.


verse #22

Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket, akik kora hajnalban ott voltak a sírboltnál,


verse #23

de nem találták ott a testét; eljöttek, és azt beszélték, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt hirdették, hogy ő él.


verse #24

El is mentek néhányan a velünk levők közül a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok beszélték; őt azonban nem látták.


verse #25

Akkor ő így szólt hozzájuk: Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták!

Mk 16,14


verse #26

Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?


verse #27

És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt.

5Móz 18,15; Ézs 9,6; Zsolt 22; Ézs 53


verse #28

Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. Ő azonban úgy tett, mintha tovább akarna menni.


verse #29

De azok unszolták és kérték: Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már! Bement hát, hogy velük maradjon.


verse #30

És amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és nekik adta.


verse #31

Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük.


verse #32

Ekkor így szóltak egymáshoz: Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat?


verse #33

Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket.


verse #34

Ők elmondták, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak.

1Kor 15,4


verse #35

Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtöréséről.


Jézus megjelenik a tanítványoknak


verse #36

Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: Békesség nektek!


verse #37

Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.


verse #38

Ő azonban így szólt hozzájuk: Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?


verse #39

Nézzétek meg a kezeimet és a lábaimat, hogy valóban én vagyok! Tapintsatok meg, és nézzetek meg jól! Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.


verse #40

És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezeit és a lábait.


verse #41

Amikor pedig még mindig hitetlenkedtek örömükben, és csodálkoztak, megkérdezte tőlük: Van itt valami ennivalótok?


verse #42

Ők pedig adtak neki egy darab sült halat.


verse #43

Elvette, és szemük láttára megette.

ApCsel 10,41


verse #44

Majd így szólt hozzájuk: Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban.


verse #45

Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat,


verse #46

és így szólt hozzájuk: Úgy van megírva, hogy a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül,


verse #47

és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve.


verse #48

Ti vagytok erre a tanúk.


verse #49

És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel.

Jn 14,26; Jn 15,26; Jn 16,7; ApCsel 1,4


Jézus mennybemenetele


verse #50

Ezután kivitte őket Betániáig, felemelte a kezét, és megáldotta őket.


verse #51

És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe.


verse #52

Azok pedig leborulva imádták őt, majd nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe;


verse #53

mindig a templomban voltak, és áldották Istent.

Chapters:


Books