Lukács evangéliuma
capítulo 24
Jézus feltámadása
verso 1
A hét első napján pedig kora hajnalban elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített illatszereket.
verso 2
A követ a sírbolt elől elhengerítve találták,
verso 3
és amikor bementek, nem találták az Úr Jézus testét.
verso 4
Amikor emiatt tanácstalanul álltak, íme, két férfi lépett melléjük fénylő ruhában.
verso 5
Az asszonyok megrémültek, és a földre szegezték tekintetüket, de azok így szóltak hozzájuk: Miért keresitek a holtak között az élőt?
verso 6
Nincsen itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza: megmondta nektek még Galileában,
verso 7
hogy az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia és megfeszíttetnie, de a harmadik napon fel kell támadnia.
→
Lk 18,31
verso 8
Ekkor visszaemlékeztek szavaira,
verso 9
és visszatérve a sírtól, hírül adták mindezt a tizenegynek és a többieknek.
verso 10
A magdalai Mária, Johanna, valamint a Jakab anyja, Mária és más, velük lévő asszonyok elmondták mindezt az apostoloknak,
verso 11
de ők üres fecsegésnek tartották ezt a beszédet, és nem hittek nekik.
verso 12
Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és amikor behajolt, csak a lepedőket látta ott. Erre elment, és csodálkozott magában a történteken.
Az emmausi tanítványok
verso 13
Tanítványai közül ketten aznap egy faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvanfutamnyira volt, és amelynek Emmaus a neve,
verso 14
és beszélgettek egymással mindarról, ami történt.
verso 15
Miközben egymással beszélgettek és vitáztak, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük.
verso 16
Látásukat azonban mintha valami akadályozta volna, hogy ne ismerjék fel őt.
→
Mk 16,12
verso 17
Ő pedig így szólt hozzájuk: Miről beszélgettek egymással útközben? Erre szomorúan megálltak.
verso 18
Majd megszólalt az egyik, név szerint Kleopás, és ezt mondta neki: Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban?
verso 19
Mi történt? – kérdezte tőlük. Ők így válaszoltak neki: Az, ami a názáreti Jézussal esett, aki cselekedetben és szóban hatalmas próféta volt Isten és az egész nép előtt;
verso 20
és hogyan adták át főpapjaink és főembereink halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg.
verso 21
Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt. De ma már harmadik napja, hogy ezek történtek.
verso 22
Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket, akik kora hajnalban ott voltak a sírboltnál,
verso 23
de nem találták ott a testét; eljöttek, és azt beszélték, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt hirdették, hogy ő él.
verso 24
El is mentek néhányan a velünk levők közül a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok beszélték; őt azonban nem látták.
verso 25
Akkor ő így szólt hozzájuk: Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták!
→
Mk 16,14
verso 26
Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?
verso 28
Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. Ő azonban úgy tett, mintha tovább akarna menni.
verso 29
De azok unszolták és kérték: Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már! Bement hát, hogy velük maradjon.
verso 30
És amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és nekik adta.
verso 31
Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük.
verso 32
Ekkor így szóltak egymáshoz: Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat?
verso 33
Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket.
verso 34
Ők elmondták, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak.
→
1Kor 15,4
verso 35
Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtöréséről.
Jézus megjelenik a tanítványoknak
verso 36
Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: Békesség nektek!
verso 37
Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.
verso 38
Ő azonban így szólt hozzájuk: Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?
verso 39
Nézzétek meg a kezeimet és a lábaimat, hogy valóban én vagyok! Tapintsatok meg, és nézzetek meg jól! Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.
verso 40
És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezeit és a lábait.
verso 41
Amikor pedig még mindig hitetlenkedtek örömükben, és csodálkoztak, megkérdezte tőlük: Van itt valami ennivalótok?
verso 42
Ők pedig adtak neki egy darab sült halat.
verso 44
Majd így szólt hozzájuk: Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban.
verso 45
Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat,
verso 46
és így szólt hozzájuk: Úgy van megírva, hogy a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül,
verso 47
és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve.
Jézus mennybemenetele
verso 50
Ezután kivitte őket Betániáig, felemelte a kezét, és megáldotta őket.
verso 51
És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe.
verso 52
Azok pedig leborulva imádták őt, majd nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe;
verso 53
mindig a templomban voltak, és áldották Istent.
Libros
