Lukács evangéliuma

capítulo 18


Capítulos:


A hamis bíró


verso 1

Jézus arról is mondott nekik példázatot, hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk.

Róm 12,12; Ef 6,18; 1Thessz 5,17


verso 2

Így szólt: Az egyik városban volt egy bíró, aki Istent nem félte, az embereket pedig nem becsülte.


verso 3

Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki gyakran elment hozzá, és azt kérte tőle: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben!

2Móz 22,21; Ézs 1,17


verso 4

Az egy ideig nem volt rá hajlandó, de azután azt mondta magában: Ha nem is félem az Istent, és az embereket sem becsülöm,


verso 5

mégis mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne zaklasson engem vég nélkül.


verso 6

Azután így szólt az Úr: Halljátok, mit mond a hamis bíró!


verso 7

Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja-e őket?

Zsolt 55,17


verso 8

Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamarosan. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?


A farizeus és a vámszedő


verso 9

Némely elbizakodott embernek, aki igaznak tartotta magát, a többieket pedig lenézte, ezt a példázatot mondta:


verso 10

Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik farizeus, a másik vámszedő.


verso 11

A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is.


verso 12

Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek.


verso 13

A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek!

Zsolt 51,3


verso 14

Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.

Lk 14,11; Mt 23,12


Jézus megáldja a gyermekeket


verso 15

Kisgyermekeket is vittek hozzá, hogy megérintse őket. Amikor a tanítványok ezt meglátták, rájuk szóltak,


verso 16

Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa.


verso 17

Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba.


A gazdag ifjú


verso 18

Akkor egy előkelő ember megkérdezte tőle: Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?


verso 19

Jézus ezt válaszolta neki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül.


verso 20

A parancsolatokat tudod: „Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, tiszteld apádat és anyádat!”

2Móz 20,12


verso 21

Ő pedig így szólt: Mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.


verso 22

Amikor Jézus ezt hallotta, így szólt hozzá: Még egy fogyatkozásod van: add el minden vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, azután jöjj, és kövess engem!


verso 23

Az pedig, mikor ezt meghallotta, nagyon elszomorodott, mert igen gazdag volt.


verso 24

Jézus ezt látva, így szólt: Milyen nehezen mennek be a gazdagok az Isten országába!


verso 25

Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni.


verso 26

Akik pedig ezt hallották, megkérdezték: Akkor ki üdvözülhet?

Lk 19,8


verso 27

Ő így felelt: Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges.


A tanítványok jutalma


verso 28

Ekkor így szólt Péter: Íme, mi otthagytunk mindent, és követtünk téged.


verso 29

Ő pedig ezt mondta nekik: Bizony mondom nektek, hogy mindaz, aki elhagyta házát vagy feleségét, testvéreit, szüleit vagy gyermekeit az Isten országáért,


verso 30

az a sokszorosát kapja vissza már ebben a világban, a jövendő világban pedig az örök életet.


Jézus harmadszor szól haláláról és feltámadásáról


verso 31

Azután maga mellé vette a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik mindaz, amit a próféták az Emberfiáról megírtak.


verso 32

Átadják a pogányoknak, kigúnyolják, meggyalázzák, leköpik,


verso 33

és miután megostorozták, megölik, de a harmadik napon feltámad.


verso 34

Ők azonban semmit sem értettek ezekből. Ez a beszéd rejtve maradt előlük, és nem értették meg a mondottakat.


A jerikói vak meggyógyítása


verso 35

Történt pedig, amikor Jerikóhoz közeledett, hogy egy vak ült az út mellett, és koldult.


verso 36

Hallotta, hogy sokaság megy el mellette, kérdezősködött, hogy mi az.


verso 37

Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra.


verso 38

Ekkor így kiáltott fel: Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!


verso 39

Akik elöl mentek, rászóltak, hogy hallgasson el, de ő annál inkább kiáltozott: Dávid Fia, könyörülj rajtam!


verso 40

Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék hozzá. Amikor közel jött, megkérdezte tőle:


verso 41

Mit kívánsz, mit tegyek veled? Ő így szólt: Uram, hogy újra lássak.


verso 42

Jézus ezt mondta neki: Láss! A hited megtartott.


verso 43

És azonnal megjött a szeme világa, és követte őt, dicsőítve Istent. Amikor ezt látta az egész nép, dicsőítette Istent.

Capítulos:


Libros