Lukács evangéliuma

capítulo 17


Capítulos:


Botránkozás és botránkoztatás


verso 1

Jézus így szólt a tanítványaihoz: Lehetetlen, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, aki által esnek.


verso 2

Jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe vetik, mintsem egyet is megbotránkoztasson e kicsinyek közül.


A megbocsátás


verso 3

Vigyázzatok magatokra!
Ha vétkezik ellened a testvéred, figyelmeztesd, és ha megbánja, bocsáss meg neki!


verso 4

És ha naponta hétszer vétkezik ellened, és hétszer visszatér hozzád ezt mondva: Megbántam – akkor is bocsáss meg neki!


A mustármagnyi hit


verso 5

Az apostolok így szóltak az Úrhoz: Növeld a hitünket!


verso 6

Az Úr ezt válaszolta: Ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és így szólnátok ehhez a vadfügefához: Szakadj ki gyökerestől, és gyökerezz meg a tengerben – az engedelmeskedne nektek.


A szolga jutalma


verso 7

Ki az közületek, aki ezt mondja szolgájának, amikor az szántás vagy legeltetés után megjön a mezőről: Jöjj ide hamar, és ülj az asztalhoz!


verso 8

Nem azt mondja-e inkább neki: Készíts nekem valami vacsorára valót, övezd fel magadat, és szolgálj fel nekem, míg eszem és iszom, te majd azután egyél és igyál!


verso 9

Vajon megköszöni annak a szolgának, hogy teljesítette, amit parancsolt neki?


verso 10

Azért tehát ti is, ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nektek, mondjátok ezt: Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt.


Tíz leprás meggyógyítása


verso 11

Amikor Jézus úton volt Jeruzsálem felé, Samária és Galilea között haladt át.


verso 12

Amint beért egy faluba, szembejött vele tíz leprás férfi, akik távol megálltak,

3Móz 13,45


verso 13

és kiáltozva kérték: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!


verso 14

Amikor meglátta őket, így szólt hozzájuk: Menjetek el, és mutassátok meg magatokat a papoknak! És amíg odaértek, megtisztultak.

3Móz 13,49


verso 15

Egyikük pedig, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és fennhangon dicsőítette Istent.


verso 16

Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki. Ez pedig samáriai volt.


verso 17

Megszólalt Jézus, és ezt kérdezte: Vajon nem tízen tisztultak-e meg? Hol van a többi kilenc?


verso 18

Nem akadt más, aki visszatért volna, hogy dicsőítse Istent, csak ez az idegen?


verso 19

És ezt mondta az Úr: Kelj fel és menj el, a hited megtartott téged.


Isten országa és az Emberfia eljövetele


verso 20

Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa, így válaszolt nekik: Az Isten országa nem úgy jön el, hogy az ember azt előre kiszámíthatná.

Jn 3,3


verso 21

Azt sem mondhatják: Íme, itt, vagy íme, ott van! Mert az Isten országa közöttetek van!


verso 22

A tanítványoknak pedig ezt mondta: Jönnek majd napok, amikor szeretnétek akár egyetlenegyet is látni az Emberfiának napjai közül, de nem láttok.


verso 23

Ha ezt mondják majd nektek: Íme, ott, vagy íme, itt van – ne menjetek oda, és ne fussatok utána!


verso 24

Mert ahogyan a villám az egész égbolton egyszerre villan fel és fénylik, úgy jön el az Emberfia is az ő napján.


verso 25

Előbb azonban még sokat kell szenvednie és megvettetnie ettől a nemzedéktől.


verso 26

És amint Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is:


verso 27

ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek, egészen addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába. Azután jött az özönvíz, és elpusztított mindenkit.

1Móz 7,7


verso 28

Éppen úgy lesz, mint ahogy Lót napjaiban történt: ettek, ittak, adtak, vettek, ültettek, építettek;

1Móz 18,20; 1Móz 19,24


verso 29

de amely napon Lót kiment Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és elpusztított mindenkit.


verso 30

Ugyanígy lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik.


verso 31

Aki azon a napon a háztetőn lesz, a holmija pedig a házban, ne jöjjön le, hogy elvigye, és aki a mezőn lesz, az se forduljon vissza!


verso 32

Emlékezzetek Lót feleségére!


verso 33

Aki meg akarja tartani az életét, elveszti, aki pedig elveszti, megtartja azt.


verso 34

Mondom nektek: azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyik felvétetik, a másik pedig otthagyatik.


verso 35

Két asszony őröl együtt, az egyik felvétetik, a másik pedig otthagyatik.


verso 36

Ketten lesznek a mezőn, az egyik felvétetik, a másik otthagyatik.


verso 37

Azok pedig ezt kérdezték tőle: Hol, Uram? Ő pedig így felelt: Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk is.

Capítulos:


Libros