Lukács evangéliuma
18. fejezet
A hamis bíró
2. vers
Így szólt: Az egyik városban volt egy bíró, aki Istent nem félte, az embereket pedig nem becsülte.
3. vers
Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki gyakran elment hozzá, és azt kérte tőle: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben!
→
2Móz 22,21;
Ézs 1,17
4. vers
Az egy ideig nem volt rá hajlandó, de azután azt mondta magában: Ha nem is félem az Istent, és az embereket sem becsülöm,
5. vers
mégis mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne zaklasson engem vég nélkül.
6. vers
Azután így szólt az Úr: Halljátok, mit mond a hamis bíró!
7. vers
Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja-e őket?
→
Zsolt 55,17
8. vers
Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamarosan. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?
A farizeus és a vámszedő
9. vers
Némely elbizakodott embernek, aki igaznak tartotta magát, a többieket pedig lenézte, ezt a példázatot mondta:
10. vers
Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik farizeus, a másik vámszedő.
11. vers
A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is.
12. vers
Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek.
13. vers
A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek!
→
Zsolt 51,3
14. vers
Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.
→
Lk 14,11;
Mt 23,12
Jézus megáldja a gyermekeket
15. vers
Kisgyermekeket is vittek hozzá, hogy megérintse őket. Amikor a tanítványok ezt meglátták, rájuk szóltak,
16. vers
Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa.
17. vers
Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba.
A gazdag ifjú
18. vers
Akkor egy előkelő ember megkérdezte tőle: Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?
19. vers
Jézus ezt válaszolta neki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül.
20. vers
A parancsolatokat tudod: „Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, tiszteld apádat és anyádat!”
→
2Móz 20,12
21. vers
Ő pedig így szólt: Mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.
22. vers
Amikor Jézus ezt hallotta, így szólt hozzá: Még egy fogyatkozásod van: add el minden vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, azután jöjj, és kövess engem!
23. vers
Az pedig, mikor ezt meghallotta, nagyon elszomorodott, mert igen gazdag volt.
24. vers
Jézus ezt látva, így szólt: Milyen nehezen mennek be a gazdagok az Isten országába!
25. vers
Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni.
26. vers
Akik pedig ezt hallották, megkérdezték: Akkor ki üdvözülhet?
→
Lk 19,8
27. vers
Ő így felelt: Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges.
A tanítványok jutalma
28. vers
Ekkor így szólt Péter: Íme, mi otthagytunk mindent, és követtünk téged.
29. vers
Ő pedig ezt mondta nekik: Bizony mondom nektek, hogy mindaz, aki elhagyta házát vagy feleségét, testvéreit, szüleit vagy gyermekeit az Isten országáért,
30. vers
az a sokszorosát kapja vissza már ebben a világban, a jövendő világban pedig az örök életet.
Jézus harmadszor szól haláláról és feltámadásáról
31. vers
Azután maga mellé vette a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik mindaz, amit a próféták az Emberfiáról megírtak.
32. vers
Átadják a pogányoknak, kigúnyolják, meggyalázzák, leköpik,
33. vers
és miután megostorozták, megölik, de a harmadik napon feltámad.
34. vers
Ők azonban semmit sem értettek ezekből. Ez a beszéd rejtve maradt előlük, és nem értették meg a mondottakat.
A jerikói vak meggyógyítása
35. vers
Történt pedig, amikor Jerikóhoz közeledett, hogy egy vak ült az út mellett, és koldult.
36. vers
Hallotta, hogy sokaság megy el mellette, kérdezősködött, hogy mi az.
37. vers
Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra.
38. vers
Ekkor így kiáltott fel: Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!
39. vers
Akik elöl mentek, rászóltak, hogy hallgasson el, de ő annál inkább kiáltozott: Dávid Fia, könyörülj rajtam!
40. vers
Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék hozzá. Amikor közel jött, megkérdezte tőle:
41. vers
Mit kívánsz, mit tegyek veled? Ő így szólt: Uram, hogy újra lássak.
42. vers
Jézus ezt mondta neki: Láss! A hited megtartott.
43. vers
És azonnal megjött a szeme világa, és követte őt, dicsőítve Istent. Amikor ezt látta az egész nép, dicsőítette Istent.
Könyvek
