Lukács evangéliuma

12. fejezet


Fejezetek:


Bátorítás vallástételre


1. vers

Miközben megszámlálhatatlan sokaság gyűlt össze, úgyhogy majd letaposták egymást, beszélni kezdett, de először csak a tanítványaihoz: Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól!


2. vers

Nincsen olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék.


3. vers

Ezért tehát amit a sötétségben mondtatok, azt napvilágnál fogják hallani, és amit fülbe súgva mondtatok a belső szobában, azt a háztetőkről fogják hirdetni.


4. vers

Nektek, barátaimnak mondom: Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de azután többé nem árthatnak.


5. vers

Megmondom nektek, kitől féljetek: attól féljetek, akinek azonfelül, hogy megöl, arra is van hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony mondom nektek: tőle féljetek!


6. vers

Ugye, öt verebet adnak két fillérért, de Isten egyről sem feledkezik meg közülük.


7. vers

Nektek pedig még a hajatok szála is mind számon van tartva. Ne féljetek, ti sok verébnél értékesebbek vagytok!

Lk 21,18


8. vers

Mondom nektek: ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt.


9. vers

Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az Isten angyalai előtt.


10. vers

Ha valaki az Emberfia ellen szól valamit, annak megbocsáttatik, de aki a Szentlelket káromolja, annak nem bocsáttatik meg.

Mt 12,31; Mk 3,28


11. vers

Amikor a zsinagógákba, a hatóság és a felsőbbség elé hurcolnak titeket, ne aggódjatok amiatt, hogyan vagy mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok,

Lk 21,14; Mt 10,19; Mk 13,11


12. vers

mert a Szentlélek abban az órában megtanít majd titeket arra, amit mondanotok kell.


A bolond gazdag


13. vers

A sokaságból így szólt hozzá valaki: Mester, mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!


14. vers

De ő így válaszolt: Ember, ki tett engem bíróvá fölöttetek, hogy megosszam az örökséget?


15. vers

Azután ezt mondta nekik: Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg.

1Tim 6,7


16. vers

Aztán példázatot mondott nekik: Egy gazdag embernek bő termést hozott a földje.


17. vers

Így gondolkozott magában: Mit tegyek? Nincs hova betakarítanom a termésemet.


18. vers

Majd így szólt: Ezt teszem: lebontom a csűreimet, nagyobbakat építek, oda gyűjtöm be minden gabonámat és javamat,


19. vers

és ezt mondom a lelkemnek: Én lelkem, sok javad van sok évre félretéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!


20. vers

Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál?


21. vers

Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag.

1Tim 6,17


Isten gondviselése


22. vers

Tanítványaihoz pedig így szólt: Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek,


23. vers

mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál.


24. vers

Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis táplálja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál!


25. vers

De aggódásával ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy perccel is?


26. vers

Ha tehát a legcsekélyebbre sem vagytok képesek, miért aggódtok a többi miatt?


27. vers

Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik.


28. vers

Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek!


29. vers

Ti se kérdezzétek tehát, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjatok!


30. vers

Mert ilyesmikért a világ pogányai törik magukat, a ti Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van ezekre.


31. vers

Inkább keressétek az ő országát, és ezek ráadásként megadatnak majd nektek.


32. vers

Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!


Az igazi kincs


33. vers

Adjátok el vagyonotokat, és adjátok alamizsnául, szerezzetek magatoknak el nem avuló erszényeket, el nem fogyó kincset a mennyben, ahol a tolvaj nem férkőzhet hozzá, a moly sem emészti meg.

Lk 16,9; Lk 18,22


34. vers

Mert ahol a ti kincsetek van, ott lesz a ti szívetek is.


Intés vigyázásra


35. vers

Legyen derekatok felövezve, és lámpásotok meggyújtva.

1Pt 1,13


36. vers

Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, mikor tér vissza uruk a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyithassanak neki.

Mt 25,1


37. vers

Boldogok azok a szolgák, akiket ébren talál az uruk, amikor megérkezik. Bizony mondom nektek, hogy felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és felszolgál nekik.

Jn 13,4


38. vers

És ha éjfélkor vagy ha éjfél után érkezik is meg, és virrasztva találja őket: boldogok azok a szolgák!


39. vers

Gondoljatok arra, ha tudná a ház ura, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem hagyná, hogy betörjön a házába.


40. vers

Ti is legyetek készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!

Lk 21,34


Az okos és a gonosz szolga


41. vers

Péter ekkor megkérdezte: Uram, nekünk mondod ezt a példázatot, vagy mindenkinek?


42. vers

Az Úr így válaszolt: Ki tehát a hű és okos sáfár, akit az úr a szolgái fölé rendel, hogy idejében kiadja élelmüket?


43. vers

Boldog az a szolga, akit ilyen munkában talál az úr, amikor megérkezik!


44. vers

Bizony mondom nektek, hogy az egész vagyona fölé rendeli őt.

Mt 25,21


45. vers

Ha pedig ezt mondaná szívében az a szolga: Késik az én uram – és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, elkezdene enni, inni és részegeskedni;


46. vers

azon a napon jön meg annak a szolgának az ura, amelyen nem várja, és abban az órában, amelyben nem gondolja: kettévágatja, és a hűtlenek sorsára juttatja.


47. vers

Az a szolga, aki ismerte ura akaratát, és nem teljesítette azt, vagy nem cselekedett akarata szerint, sok verést kap;

Jak 4,17


48. vers

aki viszont nem ismerte ura akaratát, és úgy cselekedett verést érdemlő dolgokat, az kevés verést kap. Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.


Meghasonlás az evangélium miatt


49. vers

Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre, és mennyire szeretném, ha már lángolna!


50. vers

Keresztséggel kell azonban még megkereszteltetnem, és mennyire gyötrődöm, míg ez végbe nem megy!


51. vers

Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre? Mondom nektek: semmiképpen, hanem inkább meghasonlást.


52. vers

Mert mostantól fogva, ha öten lesznek egy családban, meghasonlik három a kettővel, és kettő a hárommal.


53. vers

Meghasonlik az apa a fiával, és a fiú az apjával, az anya a leányával, és a leány az anyjával, az anyós a menyével, és a meny az anyósával.

Mik 7,6


Az idők jelei


54. vers

Azután szólt a sokasághoz is: Amikor látjátok, hogy felhő támad nyugatról, mindjárt azt mondjátok, hogy eső jön, és úgy lesz.


55. vers

Amikor pedig déli szél fúj, azt mondjátok, hogy hőség jön, és úgy lesz.


56. vers

Képmutatók, a föld és az ég jelenségeit felismeritek, e mostani időt miért nem tudjátok felismerni?


Megbékélés útközben


57. vers

De miért nem ítélitek meg magatoktól is, hogy mi a helyes?


58. vers

Amikor ellenfeleddel az elöljáró elé mégy, még útközben igyekezz megegyezni vele, nehogy a bíró elé hurcoljon, és a bíró átadjon a börtönőrnek, a börtönőr pedig tömlöcbe vessen téged.


59. vers

Mondom neked, nem jössz ki onnan addig, amíg meg nem adod az utolsó fillért is.

Fejezetek:


Könyvek