Pál első levele Timóteushoz

6. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6


A szolgákról


1. vers

Akik iga alatt görnyedő szolgák, a saját uraikat méltassák teljes tiszteletre, hogy Isten nevét és a tanítást ne káromolják miattuk.

Ef 6,5; Kol 3,22; Tit 2,6


2. vers

Akiknek pedig hívő uraik vannak, ne becsüljék le őket azért, mert testvérek, hanem annál szívesebben szolgáljanak nekik, mert hívők és szeretettek, akik a jó cselekvésére törekszenek. Ezeket tanítsd és hirdesd!


Óvás a tévtanoktól és a pénzimádattól


3. vers

Ha valaki tévtanokat hirdet, és nem tartja magát a mi Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédéhez és a kegyességhez illő tanításhoz,


4. vers

az felfuvalkodott, és nem tud semmit, hanem a vitatkozás és a szóharc betegségében szenved, amelyből irigység, viszálykodás, istenkáromlás, gonosz gyanúsítás származik.


5. vers

Ezek megbomlott elméjű és az igazságot elvető emberek torzsalkodásai, akik a kegyességet a nyerészkedés eszközének tekintik.


6. vers

Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel,


7. vers

mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle.

Jób 1,21; Zsolt 49,18; Préd 5,14


8. vers

De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele.


9. vers

Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe, csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik.


10. vers

Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.


A hit nemes harcának megharcolása


11. vers

Te pedig, Isten embere, kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre.


12. vers

Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt.

2Tim 4,7


13. vers

Meghagyom neked Isten színe előtt, aki életet ad mindennek, és Krisztus Jézus színe előtt, aki Poncius Pilátus alatt bizonyságot tett azzal a szép hitvallással,

Jn 18,37


14. vers

hogy tartsd meg a parancsolatot szeplőtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig.


15. vers

Ezt a maga idején megmutatja majd a boldog és egyetlen Hatalmasság, a királyok Királya és uraknak Ura.

Zsolt 136,3; Jel 17,14; 2Móz 33,20; Jn 1,17


16. vers

Övé egyedül a halhatatlanság, aki megközelíthetetlen világosságban lakik, akit az emberek közül senki sem látott, és nem is láthat: övé a tisztelet és az örökkévaló hatalom. Ámen.


A gazdagokról


17. vers

Azoknak pedig, akik e világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki megélhetésünkre mindent bőségesen megad nekünk.


18. vers

A gazdagok tegyenek jót, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, adakozzanak szívesen, javaikat osszák meg másokkal,


19. vers

gyűjtsenek maguknak jó alapot a jövendőre, hogy elnyerjék az igazi életet.


A letétbe adott kincs megőrzése. Áldás


20. vers

Timóteus, őrizd meg a rád bízott kincset. Fordulj el a hazug módon ismeretnek nevezett szentségtelen, üres beszédektől és ellenvetésektől,


21. vers

amelyeket egyesek elfogadva eltévelyedtek a hittől.
A kegyelem veletek!

Fejezetek:


Könyvek