Sámuel első könyve

chapter 18


Chapters:


Jónátán szövetséget köt Dáviddal


verse #1

Miután véget ért a beszélgetés Saullal, Jónátán lelke összeforrt Dávid lelkével. Úgy megszerette őt Jónátán, mint önmagát.


verse #2

Saul pedig magához vette őt azon a napon, és nem engedte, hogy visszatérjen apja házába.

1Sám 16,14; 1Sám 17,15


verse #3

És szövetséget kötött Jónátán Dáviddal, mert úgy szerette őt, mint önmagát.

1Sám 20,17; 1Sám 23,18; 2Sám 1,26


verse #4

Levette Jónátán a köpenyét, és Dávidnak adta, sőt a ruháját meg a kardját, az íját és az övét is.


verse #5

És ha Dávid harcba indult, sikerrel járt mindenütt, bárhová küldte Saul. Ezért a harcosok élére állította őt Saul. Tetszett ez az egész népnek, még Saul udvari embereinek is.


Saul féltékeny Dávidra


verse #6

Egyszer amint hazajöttek, amikor Dávid a filiszteusoktól győztesen tért vissza, kivonultak az asszonyok Saul király elé Izráel városaiból énekszóval, körtáncot lejtve, dobolva, örömkiáltások közepette, és háromhúrú hangszeren játszva.

Bír 11,34


verse #7

A táncoló asszonyok így énekeltek: Megölt Saul ezer embert, Dávid meg tízezer embert!


verse #8

Saul erre igen megharagudott, mert nem tetszett neki ez a dolog. Ezt gondolta ugyanis: Dávidnak tízezret tulajdonítanak, nekem meg csak ezret tulajdonítanak! A végén még a királyság is az övé lesz!


verse #9

Ettől fogva állandóan rossz szemmel nézett Saul Dávidra.


verse #10

Másnap megszállta Sault Istennek az a gonosz szelleme, és révületbe esett a házában, Dávid pedig, ahogy ilyenkor mindig, játszani kezdett a lanton. Saul kezében lándzsa volt.

1Sám 16,14


verse #11

Saul feléje dobta a lándzsát, mert ezt gondolta: A falhoz szegezem Dávidot! Dávid azonban két ízben is kitért előle.

1Sám 19,10; 1Sám 20,33


verse #12

És félni kezdett Saul Dávidtól, mert vele volt az Úr, Saultól pedig eltávozott.


verse #13

Ezért eltávolította őt Saul maga mellől, és ezredessé tette, hogy ő vezesse csatába és haza a hadinépet.


verse #14

Dávid minden útján sikerrel járt, mert vele volt az Úr.

1Sám 18,5


verse #15

Amikor látta Saul, hogy milyen nagy sikereket ér el, rettegni kezdett tőle.


verse #16

De egész Izráel és Júda szerette Dávidot, mert ő vezette csatába és vissza a hadinépet.


verse #17

Egyszer így szólt Saul Dávidhoz: Nézd, neked adom feleségül idősebb lányomat, Mérabot, csak légy az én vitézem, és harcold az Úr harcait! Mert így gondolkozott Saul: Ne én végezzek vele, hanem a filiszteusok.


verse #18

Dávid ezt felelte Saulnak: Ki vagyok én, mi az én életem és apám családja Izráelben, hogy veje legyek a királynak?

2Sám 7,18


verse #19

De amikor hozzá kellett volna adni Dávidhoz Saul leányát, Mérabot, mégis a mehólái Adríélhez adták feleségül.


verse #20

Saul leánya, Míkal azonban megszerette Dávidot. Megmondták ezt Saulnak, és ő helyeselte a dolgot.


verse #21

Ezt gondolta ugyanis Saul: Neki adom őt, mert ez lesz a csapda, és végeznek vele a filiszteusok. Ezért ezt mondta Saul Dávidnak: Itt az újabb alkalom, ezúttal csakugyan a vőm leszel!


verse #22

És megparancsolta Saul az udvari embereinek, hogy így beszéljenek bizalmasan Dáviddal: Nézd, a király kedvel téged, és az udvari emberei is mind szeretnek. Légy hát a király veje!


verse #23

Saul udvari emberei el is mondták Dávidnak ezeket, de Dávid így felelt: Olyan csekélységnek tartjátok, hogy valaki a király veje legyen? Hiszen én szegény és jelentéktelen ember vagyok.


verse #24

És jelentették az udvari emberek Saulnak, hogy miket mondott Dávid.


verse #25

Akkor ezt mondta Saul: Mondjátok meg Dávidnak, hogy nem kíván a király mátkapénzt, csak száz filiszteus előbőrét. Így állj bosszút a király ellenségein! Saul ugyanis azt gondolta, hogy a filiszteusok által öleti meg Dávidot.


verse #26

Amikor aztán az udvari emberek elmondták Dávidnak ezeket, Dávid is helyeselte a dolgot, hogy a király veje legyen. Még mielőtt letelt volna a kitűzött idő,


verse #27

elindult és elment Dávid az embereivel együtt, és levágott kétszáz férfit a filiszteusok közül. Elhozta Dávid az előbőrüket, és odaadta az összeset a királynak, hogy a király veje lehessen. Ekkor hozzáadta Saul a leányát, Míkalt feleségül.


verse #28

Saul azonban látta és tudta, hogy az Úr Dáviddal van, és hogy Míkal, Saul leánya szereti őt.


verse #29

Ezért még jobban félt Saul Dávidtól, és ellensége lett Dávidnak egész életére.


verse #30

A filiszteusok vezérei kivonultak harcolni. Valahányszor kivonultak, Dávid mindig nagyobb sikert ért el, mint Saul többi udvari embere, ezért igen nagy hírnévre tett szert.

Chapters:


Books