Ézsaiás próféta könyve

chapter 41


Chapters:


Isten szabadulással biztatja népét


verse #1

Hallgassatok rám, szigetek! Újuljon meg a nemzetek ereje! Jöjjenek ide, azután beszéljenek, szálljunk perbe egymással!


verse #2

Ki indította el napkeletről azt, akinek lépteit győzelem kíséri? Ki adja hatalmába a népeket, hogy királyokat tiporjon le? Porrá zúzza őket fegyvere, íja előtt szétszóródnak, mint a pelyva.

Ezsd 1,1; Ézs 45,1; Ézs 46,11; Ézs 48,14


verse #3

Üldözi őket, háborítatlanul nyomul előre, lába is alig éri az ösvényt.


verse #4

Ki tette ezt, ki vitte véghez? Ki hívja elő örök idők óta a nemzedékeket? Én, az Úr vagyok az első, és én mindvégig ugyanaz maradok.

Ézs 44,6; Ézs 48,12; Jel 1,8; Jel 4,8


verse #5

Látják ezt a szigetek, és megijednek, a föld szélein is remegni kezdenek, közelednek egymáshoz, és összejönnek.


verse #6

Egyik a másikat támogatja, és ezt mondják egymásnak: Légy erős!

Ézs 40,18; Ézs 44,9; Ézs 46,6


verse #7

Biztatja a kovács az ötvöst, a kalapáccsal egyengető azt, aki az üllőt veri, és ezt mondja a forrasztásról: Jól van! – és megerősíti szegekkel, hogy majd ne inogjon.


verse #8

De te, szolgám, Izráel, Jákób, akit kiválasztottam, barátomnak, Ábrahámnak utóda!

5Móz 7,6; 5Móz 14,2; 2Krón 20,7; Zsolt 135,4; Ézs 43,10; Ézs 44,1; Ézs 45,4; Lk 1,54; Zsid 2,16; Jak 2,23


verse #9

A föld végén ragadtalak meg, annak legszéléről hívtalak el. Ezt mondtam neked: Szolgám vagy! Kiválasztottalak, nem vetlek el téged!


verse #10

Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.

Ézs 43,1; ApCsel 18,9


verse #11

Megszégyenülnek és gyalázatra jutnak mindazok, akik gyűlölnek téged. Semmivé lesznek, elpusztulnak, akik veled perbe szállnak.

2Móz 23,22; Ézs 60,12


verse #12

Keresed, és nem találod azokat, akik téged támadnak. Megsemmisülnek teljesen, akik ellened harcolnak.


verse #13

Mert én, az Úr, a te Istened, erősen fogom a jobbodat, és ezt mondom neked: Ne félj, én megsegítelek!


verse #14

Ne félj, férgecske Jákób, maroknyi Izráel! Én megsegítelek – így szól az Úr, a te megváltód, Izráel Szentje. –

Jób 25,6; Zsolt 22,7; Ézs 43,3


verse #15

Új és éles fogú cséplőszánná teszlek. Hegyeket csépelsz és törsz össze, halmokat zúzol pozdorjává.

Mik 4,13


verse #16

Feldobod őket, és a szél elhordja, a szélvihar szétszórja őket. Te pedig ujjongani fogsz az Úrnak, dicsekedni fogsz Izráel Szentjével.


verse #17

A nincstelenek és szegények vizet keresnek, de nincs, nyelvük kiszárad a szomjúságtól. De én, az Úr, meghallgatom őket, én, Izráel Istene, nem hagyom el őket.


verse #18

A kopár hegyeken folyókat fakasztok, a völgyek mélyén forrásokat, a pusztát bővizű tóvá változtatom és a szomjú földet vizek forrásává.

Zsolt 107,35; Ézs 35,6; Ézs 43,19; Ézs 44,3


verse #19

A pusztában cédrust növesztek meg akáciát, mirtuszt és olajfát, a kietlen tájon borókát ültetek, kőrist és ciprusfát.


verse #20

Hadd lássák, és hadd tudják meg, vegyék észre, és értsék meg, hogy az Úr keze vitte ezt végbe, Izráel Szentje teremtette.


Egyedül az Úr az Isten


verse #21

Álljatok elő peres ügyetekkel! – mondja az Úr. Adjátok elő érveiteket! – mondja Jákób királya.

Ézs 43,9; Ézs 44,7


verse #22

Adják elő és mondják meg nekünk, hogy mi fog történni! Mondják meg, mi volt régen, hadd szívleljük meg; jelentsék ki nekünk, mi fog következni, hadd tudjuk meg a jövendőt!


verse #23

Mondjátok meg, mi lesz ezután, hadd tudjuk meg, istenek vagytok-e? Tegyetek akár jót, akár rosszat, hadd lássuk azokat csodálkozva!


verse #24

De ti semmik vagytok, semmit sem ér, amit tesztek, utálatos dolog, ha valaki titeket választ.

Zsolt 97,7; Ézs 42,17


verse #25

Elindítottam északról azt, aki eljött, napkeletről azt, aki hirdeti nevemet. Széttiporja a helytartókat, mint a nyers vályogot, ahogy a fazekas az agyagot széttapossa.

Ézs 10,6; Ézs 45,1; Ézs 46,11; Mik 7,10; Zak 10,5


verse #26

Ki mondta meg ezt régen, hogy tudhatnánk, jó előre, hogy azt mondhatnánk: igaz! Senki sem mondta meg, senki sem hirdette, senki sem hallotta szavaitokat.

Ézs 40,9; Ézs 43,10; Ézs 48,3; Ézs 52,7


verse #27

Én mondtam először Sionnak: Itt vannak már! Én küldtem Jeruzsálembe az örömhírhozót.

Ézs 40,9; Ézs 52,7; Náh 2,1


verse #28

Szétnézek, de nincs köztük senki, aki tanácsot adhatna. Ha megkérdezném őket, egy szót se szólnának.

Ézs 40,13; Ézs 43,12


verse #29

Mert semmik ők mindahányan, semmit sem érnek tetteik! Bálványaik csak olyanok, mint a puszta szél.

Zsolt 115,4; Zsolt 135,15

Chapters:


Books