Ezékiel próféta könyve

Chapters:

… 24 25 26 27 28 …   ⇤ ← 26 → ⇥

verse #1

A tizenegyedik évben, a hónap elsején így szólt hozzám az Úr igéje:

verse #2

Emberfia! Tírusz ezt mondta Jeruzsálemről: Haha! Összetört a népek kapuja, feltárult előttem! Gazdag leszek, mert romhalmazzá vált!

→ Ám 1,9

verse #3

Ezért így szól az én Uram, az Úr: Én ellened fordulok, Tírusz, sok népet hozok ellened, ahogyan a tenger hozza hullámait.

verse #4

Lerombolják Tírusz várfalait, ledöntik bástyáit. Még a port is lesöpröm róla, kopár sziklává teszem.

→ Ézs 23,8

verse #5

Hálók szárítóhelye lesz a tenger közepén. Megmondtam – így szól az én Uram, az Úr –: a népek zsákmánya lesz!

verse #6

A szárazföldön levő falvait fegyverrel irtják ki. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr!

verse #7

Ezt mondja az én Uram, az Úr: Elhozom Tírusz ellen Nebukadneccart, Babilónia királyát, a királyok királyát északról, lovakkal, harci kocsikkal, lovasokkal és nagy tömegű hadinéppel.

→ Jer 27,6

verse #8

A szárazföldön levő falvaidat fegyverrel irtja ki. Ostromgépeket állít veled szemben, sáncot emel ellened, és pajzsok alatt tör ellened.

verse #9

Faltörő kost szegez falaidnak, bástyáidat pedig csákányaival rombolja le.

verse #10

Belep a por, amelyet felver tömérdek lova; megrendülnek várfalaid a lovasok és a kerekeken gördülő harci kocsik zajától, amikor betör kapuidon, ahogy betörnek egy ostromlott városba.

verse #11

Lovainak patái utcáidon tipornak, népedet fegyverrel gyilkolja le, hatalmas oszlopaid a földre zuhannak.

verse #12

Elragadják zsákmányként gazdagságodat, elrabolják áruidat; ledöntik várfalaidat, gyönyörű házaidat lerombolják, a köveket, a gerendákat, még a port is a tenger közepébe szórják.

verse #13

Véget vetek hangos éneklésednek, citerád hangja sem hallatszik majd többé.

→ Ézs 24,8; Ám 5,23; Jel 18,21

verse #14

Kopár sziklává teszlek, hálók szárítóhelye leszel; nem építenek fel többé. Én, az Úr, megmondtam! – így szól az én Uram, az Úr.

verse #15

Ezt mondja az én Uram, az Úr Tírusznak: Megrendülnek a szigetek összeomlásod hallatára, amikor nyögnek a halálra sebzettek, és ott tombolnak a gyilkosok.

verse #16

Leszáll majd trónjáról a tengeri országok összes fejedelme, leteszik palástjukat, és levetik tarka ruháikat. Rémületbe öltöznek, a földre ülnek, nem múlik remegésük, úgy szörnyülködnek rajtad.

→ Jel 18,9

verse #17

Siratóénekbe kezdenek, és ezt mondják majd rólad: Jaj, de elpusztultál, te dicsőített város, amely a tenger közepén lakott! A tenger volt az erőssége, neki és lakóinak, rettegésben tartottak minden környékükön lakót!

→ Jel 18,10

verse #18

Most, amikor elbuktál, remegés tör a szigetekre, megrémülnek a tenger szigetei, hogy ilyen véged lett.

verse #19

Ezt mondja az én Uram, az Úr: Amikor romvárossá teszlek, amilyenek az elhagyatottá lett városok, amikor rád zúdítom a mélység árját, és elborítanak a nagy vizek,

→ Jel 18,19

verse #20

akkor letaszítalak a sírba roskadókhoz, a hajdan élt emberekhez, és ott kell laknod a föld mélyében, az ősidők óta puszta helyen, a sírba roskadóknál; lakatlan leszel, bár ékessé tettelek az élők földjén.

→ Ézs 14,11; Ef 4,9; 1Pt 3,19

verse #21

Rettenetes véget hozok rád, többé nem leszel! Keresni fognak, de nem találnak meg soha többé! – így szól az én Uram, az Úr.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48