Józsué könyve

23. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Hosszú idővel azután, hogy az Úr nyugalmat adott Izráelnek minden körülötte levő ellenségétől, Józsué megidősödött, és öreg lett.


2. vers

Ekkor összehívta egész Izráelt, annak véneit, fejeit, bíráit és elöljáróit, és azt mondta nekik: Idős és öreg lettem.


3. vers

Ti magatok is láttatok mindent, amit az Úr, a ti Istenetek mindezekkel a népekkel cselekedett előttetek, hiszen maga az Úr, a ti Istenetek harcolt érettetek.


4. vers

Látjátok, elosztottam nektek nemzetségeitek szerint, sorsvetés által örökségül az itt maradt népek birtokát meg azokét a népekét, amelyeket kipusztítottam a Jordántól a Nagy-tengerig napnyugaton.


5. vers

Az Úr pedig, a ti Istenetek maga űzi ki őket előletek, hogy örököseivé legyetek a földjüknek, ahogyan megmondta nektek Istenetek, az Úr.


6. vers

Legyetek azért igen erősek, hogy megőrizzétek és megtartsátok mindazt, ami meg van írva Mózes törvényköny­vében. Ne térjetek el attól se jobbra, se balra.


7. vers

Ne keveredjetek össze ezekkel a népekkel, amelyek itt maradtak közöttetek. Isteneik nevét ki se ejtsétek, azokra ne esküdjetek, ne is szolgáljatok nekik, előttük meg ne hajoljatok.


8. vers

Hanem ragaszkodjatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, ahogy mindmáig cselekedtétek!


9. vers

Ezért űzött ki az Úr előletek nagy és erős népeket, előttetek azonban senki nem állhatott meg mindmáig.


10. vers

Egy férfi közületek elűz ezret, mert az Úr, a ti Istenetek az, aki harcol értetek, ahogy megmondta nektek.


11. vers

Azért nagyon vigyázzatok magatokra, hogy szeressétek Isteneteket, az Urat!


12. vers

Mert ha mégis elfordultok tőle, és e népek maradékaihoz ragaszkodtok, amelyek itt maradtak köztetek, és sógorságot köttök velük, összekeveredtek velük, és ők veletek:


13. vers

bizony megtudjátok majd akkor, hogy az Úr, a ti Istenetek nem űzi ki többé e népeket előletek. Sőt inkább tőrré és hurokká lesznek számotokra, oldalatokon ostorrá, szemetekben pedig tövissé, amíg ki nem vesztek erről a jó földről, amelyet Istenetek, az Úr adott nektek.


14. vers

Én pedig, íme, elmegyek már a minden földi ember útján. Tudjátok meg azért teljes szívetek és teljes lelketek szerint, hogy egy szó sem veszett el mindabból a jó szóból, amelyet az Úr, a ti Istenetek ígért nektek. Mind beteljesedett rajtatok, egy szó sem veszett el azokból!


15. vers

De ahogy betelt rajtatok mindaz a jó szó, amelyet az Úr, a ti Istenetek mondott felőletek, úgy beteljesíti majd rajtatok az Úr minden fenyegetését is, amíg ki nem pusztít benneteket e jó földről, amelyet Istenetek, az Úr adott nektek.


16. vers

Ha áthágjátok Isteneteknek, az Úrnak szövetségét, amelyet ő rendelt nektek, és elmentek, és idegen isteneknek szolgáltok, és meghajoltok előttük, akkor fölgerjed ellenetek az Úr haragja, és hamarosan kivesztek e jó földről, amelyet ő adott nektek.

Fejezetek:


Könyvek