Józsué könyve

10. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Amikor meghallotta Adónícedek, Jeruzsálem királya, hogy Józsué bevette és elpusztította Ajt, és hogy úgy cselekedett Ajjal és királyával, ahogy Jerikóval és királyával, és hogy békességre léptek Gibeón lakói Izráellel, és közöttük vannak,


2. vers

igen megijedtek, mert nagy város volt Gibeón, olyan, mint egy királyi város, sőt nagyobb volt Ajnál, lakói pedig mind vitézek.


3. vers

Ezért Adónícedek, Jeruzsálem királya üzenetet küldött Hóhámnak, Hebrón királyának és Pirámnak, Jarmút királyának, Jáfíának, Lákis királyának és Debírnek, Eglón királyának:


4. vers

Jöjjetek hozzám, és segítsetek meg engem. Verjük meg Gibeónt, mert békességet kötött Józsuéval és Izráel fiaival!


5. vers

Összegyűltek tehát, és fölment az emóriak öt királya: Jeruzsálem királya, Hebrón királya, Jarmút királya, Lákis királya és Eglón királya, ők maguk és egész seregük, és tábort ütöttek Gibeónnál, és harcoltak ellene.


6. vers

Erre Gibeón lakói ezt az üzenetet küldték Józsuénak a gilgáli táborba: Ne vond meg kezedet szolgáidtól! Jöjj föl hozzánk gyorsan, és ments meg minket. Segíts rajtunk, mert a hegyek közt lakó emóriak királyai mind összegyűltek ellenünk!


7. vers

Fölment azért Józsué Gilgálból, és vele az egész harci nép és a sereg minden vitéze.


8. vers

Az Úr pedig azt mondta Józsuénak: Ne félj tőlük, mert kezedbe adtam őket. Senki sem áll meg közülük előtted.


9. vers

És rájuk tört Józsué nagy hirtelen, miután egész éjszaka menetelt Gilgálból.


10. vers

És megrettentette őket az Úr Izráel előtt, és megverte őket Gibeónnál nagy vereséggel, és üldözte őket a Béthórónba vivő úton, és vágta őket egészen Azékáig és Makkédáig.


11. vers

Mikor pedig a béthóróni lejtőn futottak Izráel elől, az Úr nagy jégesőt hullatott rájuk az égből egész Azékáig, és meghaltak. Többen voltak, akik a jégeső kövei miatt haltak meg, mint azok, akiket fegyverrel öltek meg Izráel fiai.


12. vers

Azon a napon, amelyen odavetette az Úr az emóriakat Izráel fiai elé, Józsué az Úrhoz szólt, és ezt mondta Izráel szemei előtt:

Állj meg, nap, Gibeónban,

és hold, az Ajjálón völgyében!


13. vers

És megállt a nap, és vesztegelt a hold is, amíg a nép bosszút nem állt ellenségein.

Vajon nincsen-e ez megírva Jásár köny­vé­ben? És megállt a nap az ég közepén, és nem sietett lenyugodni majdnem egy teljes napig.


14. vers

Nem volt olyan nap, mint ez, sem azelőtt, sem azután, hogy ember szavának engedett volna az Úr, mert az Úr harcolt Izráelért.


15. vers

Ezután visszatért Józsué egész Izráellel a táborba, Gilgálba.


16. vers

Az öt király pedig elfutott, és elrejtőzött Makkédában, egy barlangban.


17. vers

De jelentették Józsuénak, hogy megtalálták az öt királyt elrejtőzve a makkédai barlangban.


18. vers

Józsué erre ezt mondta: Hengerítsetek nagy köveket a barlang szájához, és rendeljetek mellé embereket, hogy őrizzék azokat.


19. vers

Ti pedig ne álljatok meg, nyomuljatok ellenségeitek után, és vágjátok hátvédcsapataikat, és ne engedjétek őket bejutni a városaikba, mert kezetekbe adta őket az Úr, a ti Istenetek.


20. vers

Miután Józsué és Izráel fiai szinte teljesen megsemmisítették őket, és az életben maradtak a megerősített városokba futottak,


21. vers

békességgel visszatért az egész nép Józsuéhoz a makkédai táborba. Nyelvét se mozdította senki Izráel fiai ellen.


22. vers

Józsué azt mondta: Nyissátok meg a barlang száját, és hozzátok ki hozzám azt az öt királyt a barlangból!


23. vers

Úgy is cselekedtek, és kihozták hozzá a barlangból azt az öt királyt: Jeruzsálem királyát, Hebrón királyát, Jarmút királyát, Lákis királyát és Eglón királyát.


24. vers

Mikor pedig kihozták ezt az öt királyt Józsuéhoz, előhívatta Józsué az összes izráeli férfit, és ezt mondta a harcosok vezéreinek, akik vele mentek: Jöjjetek elő, tegyétek lábatokat e királyok nyakára. Odajöttek tehát, és lábukat azok nyakára tették.


25. vers

És ezt mondta nekik Józsué: Ne féljetek, és meg ne rettenjetek. Legyetek bátrak és erősek, mert így cselekszik az Úr minden ellenségetekkel, akik ellen harcoltok.


26. vers

Azután Józsué megölte és fölakasztatta őket öt fára. Úgy maradtak a fákon egész estig.


27. vers

Naplementekor pedig Józsué parancsára levették őket a fákról, és behajították őket a barlangba, amelyben elbújtak, és nagy köveket raktak a barlang szája elé; ott is vannak mind e napig.


28. vers

Makkédát is bevette Józsué ugyanazon a napon, és fegyver élére hányta királyával együtt. Mind megölte őket, egy lelket sem engedett kimenekülni azok közül, akik odabent voltak. Ugyanúgy bánt Makkéda királyával, ahogy Jerikó királyával.


29. vers

Azután átment Józsué és vele az egész Izráel Makkédából Libnába, és harcolt Libnával.


30. vers

Az Úr azt is Izráel kezébe adta királyával együtt. Fegyver élére hányta azt, és egy lelket sem engedett elmenekülni azok közül, akik odabent voltak. A királyával úgy bánt, ahogy Jerikó királyával.


31. vers

Libnából pedig átment Józsué és vele egész Izráel Lákisba, tábort ütött mellette, és harcolt ellene.


32. vers

Az Úr Izráel kezébe adta Lákist, és bevették azt a második napon. Fegyver élére hányta azt és minden lelket, amely benne volt, egészen úgy, ahogy Libnával cselekedett.


33. vers

Akkor feljött Hórám, Gézer királya, hogy megsegítse Lákist, de úgy megverte Józsué őt és a népét, hogy egy menekülőt sem hagyott életben.


34. vers

Lákisból pedig átment Józsué és vele az egész Izráel Eglónba, és tábort ütött mellette, és harcoltak ellene.


35. vers

Még aznap bevették azt, és fegyver élére hányták. Még aznap megölt minden lelket, amely benne volt, egészen úgy, ahogy Lákissal cselekedett.


36. vers

Azután fölment Józsué és vele az egész Izráel Eglónból Hebrónba, és harcoltak ellene.


37. vers

Bevették és fegyver élére hányták királyával és minden városával együtt, és egy lelket sem engedett elmenekülni azok közül, akik odabent voltak, egészen úgy, ahogy Eglónnal cselekedett: elveszítette azt és minden benne levő lelket.


38. vers

Azután Józsué és vele egész Izráel Debír felé fordult, és harcolt ellene.


39. vers

Bevette azt és minden városát, és fegyver élére hányta őket és királyukat. Minden lelket megöltek, aki odabent volt, nem hagyott elmenekülni senkit. Úgy cselekedett Debírrel és királyával, ahogy Hebrónnal és ahogy Libnával és királyával cselekedett.


40. vers

Így verte le Józsué az egész országot: a hegységet és a déli vidéket, a síkságot és a lejtőket és mindazoknak királyait; senkit sem hagyott elmenekülni. Minden élőt megölt, ahogy azt az Úr, Izráel Istene parancsolta.


41. vers

Leverte őket Józsué Kádés-Barneától fogva egész Gázáig, Gósen egész földjét is, egészen Gibeónig.


42. vers

Mindezeket a királyokat és földjüket egy út során hódította meg Józsué, mivel az Úr, Izráel Istene harcolt Izráelért.


43. vers

Azután visszatért Józsué egész Izráellel a táborba, Gilgálba.

Fejezetek:


Könyvek