Józsué könyve
19. fejezet
1. vers
A sorsvetés által a második rész Simeonnak jutott, Simeon fiai törzsének nemzetségenként. Örökségük a Júda fiainak örökségén belül volt.
2. vers
Az ő örökségük lett Beérseba, Seba és Móládá,
5. vers
Ciklag, Bét-Markábót és Hacar-Szúszá,
6. vers
Bét-Lebáót és Sárúhen. Tizenhárom város a falvaival együtt.
7. vers
Ain, Rimmón, Eter és Ásán. Négy város a falvaival együtt.
8. vers
Továbbá mindazok a falvak, amelyek ezek körül a városok körül voltak Baalat-Beérig, délen Rámáig. Ez a Simeon fiai törzsének öröksége nemzetségeinek megfelelően.
9. vers
A Júda fiainak osztályrészéből kaptak Simeon fiai örökséget, mert Júda fiainak osztályrésze elég nagy volt nekik. Ezért kaptak Simeon fiai örökséget azoknak az örökségén belül.
10. vers
A sorsvetés által a harmadik rész Zebulon fiainak jutott az ő nemzetségeik szerint, és örökségük határa Szárídig terjedt.
11. vers
Fölmegy a határuk nyugatnak, Maralá felé, érinti Dabbesetet, és érinti azt a patakot is, amely Jokneámmal szemben van.
12. vers
Szárídtól pedig kelet felé fordul Kiszlót-Tábór határához, és továbbmegy Dobratnak, és fölmegy Jáfíáig.
13. vers
Onnan pedig átmegy kelet felé Gát-Héfernek és Ét-Kácínnak, majd elér Rimmónig, amely Néá felé terül el.*
14. vers
Ezt megkerüli a határ Hannátóntól északra, és a Jiftah-Él völgyében végződik.
15. vers
Továbbá Kattát, Nahalál, Simrón, Jidalá és Betlehem. Tizenkét város a falvaival együtt.
16. vers
Ez Zebulon fiainak öröksége nemzetségeinek megfelelően, ezek a városok a falvaikkal együtt.
17. vers
A sorsvetés által a negyedik rész Issakárnak, az Issakár törzse fiainak jutott, nemzetségeik szerint.
18. vers
Ez lett a határuk: Jezréel, Keszulót és Súném,
21. vers
Remet, Én-Ganním, Én-Haddá és Bét-Paccéc.
22. vers
Érinti a határ Tábórt, Sahacímát és Bétsemest, a határuk a Jordánnál végződik. Tizenhat város és a falvaik.
23. vers
Ez Issakár fiai törzsének öröksége nemzetségenként; ezek a városok a falvaikkal együtt.
24. vers
A sorsvetés által az ötödik rész Ásér fiai törzsének jutott, nemzetségeik szerint.
25. vers
Ez lett a határuk: Helkat, Halí, Beten és Aksáf,
26. vers
Alammelek, Amád és Misál. Nyugaton érinti a határ a Karmelt és Sihór-Libnátot.
27. vers
Innen kelet felé fordul Bét-Dágónnak, és érinti Zebulont és a Jiftah-Él völgyét észak felől, majd Bét-Émeket és Neíélt, majd elér északon Kábúlig.
28. vers
Innen Ebrón, Rehób, Hammón és Káná mellett egészen Szidón-Rabbáig húzódik.
29. vers
Azután visszafordul a határ Rámának, Tírusz erődített városáig. Majd Hószának fordul, és a vége a tengernél van, Akzíb oldala felől.
30. vers
És ott van még Ummá, Afék és Rehób; huszonkét város a falvaival együtt.
31. vers
Ez Ásér fiai törzsének öröksége nemzetségeik szerint; ezek a városok a falvaikkal együtt.
32. vers
A sorsvetés által a hatodik rész Naftáli fiainak jutott, Naftáli fiainak, az ő nemzetségeiknek.
33. vers
Ez lett a határuk: Héleftől, a caananními tölgyfától Adámí-Nekebig és Jabneélen át Lakkúmig terjed, és a Jordánig ér el.
34. vers
Azután a határ nyugat felé, Aznót-Tábórnak fordul, innen pedig továbbhalad Húkóknak, és érinti Zebulont dél felől, Ásért pedig nyugat felől és Júdát is, a Jordán pedig kelet felé van.*
35. vers
A megerősített városok ezek: Ciddím, Cér, Hammat, Rakkat és Kinneret,
38. vers
Jirón, Migdal-Él, Horém, Bét-Anát és Bétsemes. Tizenkilenc város a falvaival együtt.
39. vers
Ez Naftáli fiai törzsének öröksége nemzetségeinek megfelelően; ezek a városok a falvaikkal együtt.
40. vers
A sorsvetés által a hetedik rész a Dán fiai törzsének jutott, nemzetségeik szerint.
41. vers
Ez lett örökségük határa: Corá, Estáól és Ír-Semes,
45. vers
Jehud, Bené-Berak és Gat-Rimmón,
46. vers
Mé-Jarkón és Rakkón, a Jáfó előtt levő területtel együtt.
47. vers
Dán fiainak határa később hátrább került. Ezért Dán fiai fölkeltek, és harcoltak Lesem ellen, s el is foglalták és kardélre hányták, birtokba vették, és ott laktak, és Lesemet Dánnak nevezték atyjuk, Dán neve után.
48. vers
Ez Dán fiai törzsének öröksége nemzetségenként, ezek a városok a falvaikkal együtt.
49. vers
Mikor pedig befejezték a föld örökbe vételét annak határai szerint, akkor Izráel fiai örökséget adtak Józsuénak, Nún fiának is maguk között.
50. vers
Az Úr rendelése szerint adták neki azt a várost, amelyet kért: Timnat-Szerahot az Efraim hegyvidékén. Fölépítette azt a várost, és abban lakott.
51. vers
Ezek azok a területek, amelyeket örökségül adtak Eleázár pap és Józsué, Nún fia és az izráeli törzsek családfői nemzetségeiknek sorsvetés által Silóban, az Úr színe előtt, a gyülekezet sátrának bejáratánál. Így fejezték be az ország földjének fölosztását.
Könyvek
