Mózes ötödik könyve
8. fejezet
1. vers
Tartsátok meg és teljesítsétek mindazt a parancsolatot, amelyet ma parancsolok neked, hogy élhessetek és megsokasodhassatok, bemehessetek és birtokba vehessétek azt a földet, amelyet esküvel ígért meg az Úr a ti atyáitoknak.
2. vers
Emlékezz meg az egész útról, amelyen hordozott az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a szívedben: vajon megtartod-e parancsolatait, vagy sem?
3. vers
Sanyargatott téged és éheztetett, de azután mannával táplált, amelyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja, hogy az ember nemcsak kenyérrel él, hanem mindazzal, ami az Úr szájából származik.
4. vers
Ruházatod nem kopott le rólad, lábad sem dagadt meg immár negyven esztendeje.
5. vers
Gondold meg azért szívedben, hogy amint megfenyíti az ember a gyermekét, úgy fenyít meg téged az Úr, a te Istened.
6. vers
Őrizd meg az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, hogy az ő útján járj, és őt féljed.
7. vers
Mert az Úr, a te Istened jó földre visz be téged, bővizű patakoknak, forrásoknak és mélyről fakadó vizeknek földjére, amelyek a völgyekben és a hegyeken erednek.
8. vers
Búza-, árpa-, szőlő-, füge- és gránátalmatermő földre, faolaj- és méztermő földre.
9. vers
Olyan földre, amelyen nem nyomorogva eszed kenyeredet, és ahol semmiben sem szűkölködsz, olyan földre, amelynek köveiben vas van, és amelynek hegyeiből rezet vághatsz.
10. vers
Ha majd eszel és megelégszel, dicsérjed az Urat, a te Istenedet azért a jó földért, amelyet neked adott.
11. vers
De vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél az Úrról, a te Istenedről, meg nem tartva az ő parancsolatait, végzéseit, rendelkezéseit, amelyeket én parancsolok neked e mai napon.
12. vers
Amikor jóllakásig eszel, és szép házakat építesz, és bennük laksz,
13. vers
és amikor marháid és juhaid megszaporodnak, és ezüstöd és aranyad is felhalmozódik, és mindennek bővében leszel,
14. vers
föl ne fuvalkodjék szíved, és el ne feledkezz az Úrról, a te Istenedről, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.
15. vers
Ő vezetett téged a mérges kígyóknak, a skorpióknak és a szomjúságnak nagy és rettenetes pusztájában, ahol nem volt víz. Ő fakasztott vizet a kemény kősziklából.
16. vers
Ő táplált a pusztában mannával, amelyet nem ismertek atyáid, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, és azután jót tegyen veled.
17. vers
Nem mondhatod hát azt a szívedben: Az én hatalmam és kezem ereje szerezte nekem e gazdagságot.
18. vers
Hanem emlékezz arra, hogy az Úr, a te Istened ad neked erőt a gazdagság megszerzésére, hogy megerősítse szövetségét, amelyre esküt tett atyáidnak, ahogy az ma is van.
19. vers
Ha pedig teljesen megfeledkezel az Úrról, a te Istenedről, és más isteneket követsz, és azoknak szolgálsz, és azok előtt borulsz le, bizonyságot teszek e mai napon ellenetek, hogy végképp elvesztek.
20. vers
Úgy vesztek el, mint azok a nemzetek, amelyeket az Úr elveszít előletek, ha nem hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára.
Könyvek
