Krónikák első könyve

4. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Júda fiai voltak:

Pérec, Hecrón, Karmi, Húr és Sóbál.


2. vers

Reájá, Sóbál fia nemzette Jahatot.

Jahat nemzette Ahúmajt és Lahadot. Ezek a córiak nemzetségei.


3. vers

Ezeknek volt Étám az apjuk:

Jizreel, Jismá, Jidbás, nővérük neve pedig Haclelpóni volt.


4. vers

Penúél Gedór apja, Ezer pedig Húsá apja volt.

Ezek Húrnak, Efráta elsőszülöttjének fiai, aki Betlehem apja volt.


5. vers

Ashúrnak, Tekóa atyjának két felesége volt, Helá és Naará.


6. vers

Naará szülte neki Ahuzzámot, Héfert, Témenit és az ahastáriakat. Ezek voltak Naará fiai.


7. vers

Helá fiai voltak:

Ceret, Jecóhar és Etnán.


8. vers

Kóc nemzette Ánúbot, Haccóbébát és Aharhélnak, Hárúm fiának nemzetségeit.


9. vers

Jabéc pedig tiszteletre méltóbb volt testvéreinél. Anyja nevezte el Jabécnek, mert ezt mondta: Bizony, fájdalommal szültem őt!


10. vers

Jabéc Izráel Istenét hívta segítségül, és ezt mondta: Bárcsak valóban megáldanál engem, és kiszélesítenéd határomat, és kezed velem lenne, és megoltalmaznál minden veszedelemtől, hogy ne érjen fájdalom! És megadta neki Isten, amit kért.


11. vers

Kelúb pedig, Súhá testvére nemzette Mehírt. Ő Estón apja.


12. vers

Estón nemzette Bét-Ráfát, Pászéahot és Tehinnát, Ír-Náhás apját. Ezek a Rékától való férfiak.


13. vers

Kenaz fiai voltak:

Otniél és Szerájá.

Otniél fia Hatat.


14. vers

Meónótaj nemzette Ofrát,

Szerájá nemzette Jóábot, a gé-harásimbeliek apját, akik mesteremberek voltak.


15. vers

Kálébnak, Jefunne fiának fiai voltak:

Írú, Élá és Naam. Élá fia volt Kenaz.


16. vers

Jehallelél fiai voltak:

Zíf, Zífá, Tirjá és Aszarél.


17. vers

Ezrá fiai voltak:

Jeter, Mered, Éfer és Jálón. Ezután a felesége terhes lett Mirjámmal, majd Sammajjal és Jisbáhhal, Estemóa apjával.


18. vers

Ennek felesége, Jehudijjá szülte Jeredet, Gedór apját és Hebert, Szókó apját és Jekútiélt, Zánóah apját. Ezek Bitjának, a fáraó leányának a fiai, akit Mered vett feleségül.


19. vers

Hódijjá feleségének, Naham nővérének a fiai voltak:

a geremi Keílá apja és a maakái Estemóa.


20. vers

Simon fiai voltak:

Amnón, Rinná, Benhánán és Tilón.

Jisi fia volt

Zóhét és Benzóhét.


21. vers

Júda fiának, Sélának fiai voltak:

Ér, Léká apja, Laddá, Marésá apja és a takácsok házának nemzetségei Bét-Asbéában,


22. vers

azután Jókim és Kózébá lakosai és Jóás és Száráf, akik Móáb urai voltak, és visszatértek Lehembe. Régi dolgok ezek!


23. vers

Ezek voltak a fazekasok, akik Netáimban és Gedérában laktak. A király mellett laktak ott, az ő szolgálatában.


24. vers

Simeon fiai voltak:

Nemuél, Jámín, Járib, Zerah, Saul.


25. vers

Ennek a fia Sallum, ennek a fia Mibszám, az ő fia Mismá volt.


26. vers

Mismá utódai:

Hammuél, ennek a fia Zakkúr, ennek meg Simei.


27. vers

Simeinek tizenhat fia és hat leánya volt. De testvéreinek nem sok fia volt, s általában háznépük nem volt oly népes, mint Júda fiaié.


28. vers

Beérsebában, Móládában és Hacar-Súálban laktak,


29. vers

továbbá Bilhában, Ecemben és Tóládban,


30. vers

Betuélben, Hormában és Ciklagban,


31. vers

Bét-Markábótban, Hacar-Szúszimban, Bét-Biriben és Saaraimban. Ezek voltak a városaik mindaddig, amíg Dávid királlyá nem lett.


32. vers

Településeik pedig: Étám, Ain, Rimmón, Tóken és Ásán, ez az öt város


33. vers

és mindazok a falvak, amelyek e városok körül voltak Baalig. Ezek voltak a lakóhelyeik, és volt nekik nemzetségtáblázatuk is.


34. vers

Mesóbáb, Jamlék és Jósá, Amacjá fia.


35. vers

És Jóél, Jéhú, Jósibjá fia, aki meg Szerájá fia, s aki Aszíél fia volt.


36. vers

És Eljóénaj, Jaakóbá, Jesóhájá, Aszájá, Adíél, Jeszímiél és Benájá.


37. vers

Zízá, Sifi fia, aki Allón fia, aki Jedajá fia, aki Simrí fia, aki Semajá fia.


38. vers

Ezek a név szerint felsoroltak nemzetségfők voltak, akiknek családjai igen elszaporodtak atyjuk házában.


39. vers

Ezért elindultak Gedór felé a völgy keleti részéig, hogy ott keressenek jószágaiknak legelőt.


40. vers

Találtak is zsíros és jó legelőt. Az a föld pedig tágas, nyugalmas és békességes volt. Azelőtt Hámból valók laktak ott,


41. vers

de Ezékiásnak, Júda királyának idejében e név szerint megnevezettek elmentek, lerombolták azoknak sátrait, és kiirtották a meúniakat, akiket ott találtak. Így van ez mindmáig. A helyükre telepedtek, mert ott állataik számára legelőket találtak.


42. vers

És közülük, Simeon fiai közül néhányan, körülbelül ötszázan elmentek a Széír-hegységbe. Elöljáróik Jisi fiai, Pelatjá, Nearjá, Refájá és Uzzíél voltak.


43. vers

Mind levágták azokat, akik még Amálék nemzetségéből megmaradtak, és ott telepedtek le mindmáig.

Fejezetek:


Könyvek