Krónikák első könyve

15. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Azután Dávid házakat építtetett magának a városában, és helyet készített Isten ládájának, és sátrat állított fel neki.


2. vers

Akkor mondta ezt Dávid: Nem szabad másnak hordoznia Isten ládáját, hanem csak a lévitáknak, mert az Úr őket választotta ki, hogy azt hordozzák és szolgálják örökké.


3. vers

Összegyűjtötte azért Dávid Jeruzsálembe egész Izráel népét, hogy az Úr ládáját a helyére vitesse, amelyet számára készített.


4. vers

Összegyűjtötte Dávid Áron fiait és a lévitákat is.


5. vers

Kehát fiainak vezetőjét, Úriélt és százhúsz atyjafiát,


6. vers

Merári fiainak vezetőjét, Aszáját és kétszázhúsz atyjafiát,


7. vers

Gérsón fiainak vezetőjét, Jóélt és százharminc atyjafiát,


8. vers

Elicáfán fiainak vezetőjét, Semaját és kétszáz atyjafiát,


9. vers

Hebrón fiainak vezetőjét, Eliélt és nyolcvan atyjafiát,


10. vers

Uzzíél fiainak vezetőjét, Ammínádábot és száztizenkét atyjafiát.


11. vers

Akkor Dávid hívatta Cádók és Ebjátár papot, a léviták közül pedig Úriélt, Aszáját, Jóélt, Semaját, Eliélt és Ammínádábot,


12. vers

és ezt mondta nekik: Ti vagytok a léviták családfői. Szenteljétek meg magatokat atyátokfiaival együtt, és vigyétek az Úrnak, Izráel Istenének ládáját arra a helyre, amelyet készítettem számára.


13. vers

Minthogy az első alkalommal nem tettétek ezt, az Úr, a mi Istenünk csapást bocsátott reánk, mert nem jártunk el a törvény szerint.


14. vers

Megszentelték azért magukat a papok és a léviták, hogy fölvigyék az Úrnak, Izráel Istenének ládáját.


15. vers

Majd a léviták fiai Isten ládáját a rudakkal a vállukra vették úgy, ahogyan Mózes meghagyta az Úr beszéde szerint.


16. vers

És Dávid megparancsolta a léviták fejedelmeinek, hogy állítsanak oda atyjuk­fiai közül énekeseket zeneszerszámokkal, lantokkal, citerákkal és cintányérokkal, és hangosan, nagy örömmel énekeljenek.


17. vers

Erre a léviták kiválasztották Hémánt, Jóél fiát és testvérei közül Ászáfot, Berekjáhú fiát és testvéreik, Mérári fiai közül Étánt, Kúsájáhú fiát.


18. vers

Velük együtt másodrenden testvéreiket: Zekarjáhút, Bént, Jaaziélt, Semirámótot, Jehiélt, Unnit, Eliábot, Bená­jáhút, Maaszéjáhút, Mattitjáhút, Elifléhút, Miknéjáhút, Óbéd-Edómot és Jeiélt, a kapuőröket.


19. vers

Az énekesek ezek voltak: Hémán, Ászáf és Étán, hogy a réz cintányérokat megzendítse;


20. vers

Zekarjá, Aziél, Semirámót, Jehiél, Unni, Eliáb, Maaszéjáhú és Benájáhú pedig a magas hangú lantokat.


21. vers

Mattitjáhú, Elifléhú, Miknéjáhú, Óbéd-Edóm, Jeiél és Azazjáhú a mély hangú citerákon játszottak.


22. vers

Kenanjáhú volt a léviták vezére az éneklésben, ő irányította az éneklést, mivel értett hozzá.


23. vers

Berekjá és Elkáná őrködtek a ládánál.


24. vers

Sebanjáhú, Jósáfát, Netanél, Amászaj, Zekarjáhú, Benájáhú és Eliezer papok kürtöltek Isten ládája előtt. Óbéd-Edóm és Jeiél is őrködött a ládánál.


25. vers

Dávid, Izráel vénei és az ezredek parancsnokai pedig elmentek, hogy örvendezve fölvigyék az Úr szövetségládáját Óbéd-Edóm házából.


26. vers

Majd, mivel Isten megsegítette a lévitákat, akik az Úr szövetségládáját vitték, hét bikát és hét kost áldoztak.


27. vers

Dávid pedig bíborból készült palástba öltözve együtt énekelt az összes lévitával, akik a ládát vitték, és az énekesekkel és Kenanjával, az éneklés vezetőjével. Dávidon pedig gyolcsból csinált éfód volt.


28. vers

És egész Izráel vitte az Úr szövetségének ládáját nagy örömmel, kürtszóval, trombitákkal, cintányérokkal, lantokkal és citerákkal.


29. vers

Mikor pedig immár az Úr szövetségládája Dávid városába jutott, Míkal, Saul leánya kitekintett az ablakon, és látta, hogy Dávid király táncol és vigad, szívében megvetette őt.

Fejezetek:


Könyvek