Krónikák első könyve
capítulo 15
verso 1
Azután Dávid házakat építtetett magának a városában, és helyet készített Isten ládájának, és sátrat állított fel neki.
verso 2
Akkor mondta ezt Dávid: Nem szabad másnak hordoznia Isten ládáját, hanem csak a lévitáknak, mert az Úr őket választotta ki, hogy azt hordozzák és szolgálják örökké.
verso 3
Összegyűjtötte azért Dávid Jeruzsálembe egész Izráel népét, hogy az Úr ládáját a helyére vitesse, amelyet számára készített.
verso 4
Összegyűjtötte Dávid Áron fiait és a lévitákat is.
verso 5
Kehát fiainak vezetőjét, Úriélt és százhúsz atyjafiát,
verso 6
Merári fiainak vezetőjét, Aszáját és kétszázhúsz atyjafiát,
verso 7
Gérsón fiainak vezetőjét, Jóélt és százharminc atyjafiát,
verso 8
Elicáfán fiainak vezetőjét, Semaját és kétszáz atyjafiát,
verso 9
Hebrón fiainak vezetőjét, Eliélt és nyolcvan atyjafiát,
verso 10
Uzzíél fiainak vezetőjét, Ammínádábot és száztizenkét atyjafiát.
verso 11
Akkor Dávid hívatta Cádók és Ebjátár papot, a léviták közül pedig Úriélt, Aszáját, Jóélt, Semaját, Eliélt és Ammínádábot,
verso 12
és ezt mondta nekik: Ti vagytok a léviták családfői. Szenteljétek meg magatokat atyátokfiaival együtt, és vigyétek az Úrnak, Izráel Istenének ládáját arra a helyre, amelyet készítettem számára.
verso 13
Minthogy az első alkalommal nem tettétek ezt, az Úr, a mi Istenünk csapást bocsátott reánk, mert nem jártunk el a törvény szerint.
verso 14
Megszentelték azért magukat a papok és a léviták, hogy fölvigyék az Úrnak, Izráel Istenének ládáját.
verso 15
Majd a léviták fiai Isten ládáját a rudakkal a vállukra vették úgy, ahogyan Mózes meghagyta az Úr beszéde szerint.
verso 16
És Dávid megparancsolta a léviták fejedelmeinek, hogy állítsanak oda atyjukfiai közül énekeseket zeneszerszámokkal, lantokkal, citerákkal és cintányérokkal, és hangosan, nagy örömmel énekeljenek.
verso 17
Erre a léviták kiválasztották Hémánt, Jóél fiát és testvérei közül Ászáfot, Berekjáhú fiát és testvéreik, Mérári fiai közül Étánt, Kúsájáhú fiát.
verso 18
Velük együtt másodrenden testvéreiket: Zekarjáhút, Bént, Jaaziélt, Semirámótot, Jehiélt, Unnit, Eliábot, Benájáhút, Maaszéjáhút, Mattitjáhút, Elifléhút, Miknéjáhút, Óbéd-Edómot és Jeiélt, a kapuőröket.
verso 19
Az énekesek ezek voltak: Hémán, Ászáf és Étán, hogy a réz cintányérokat megzendítse;
verso 20
Zekarjá, Aziél, Semirámót, Jehiél, Unni, Eliáb, Maaszéjáhú és Benájáhú pedig a magas hangú lantokat.
verso 21
Mattitjáhú, Elifléhú, Miknéjáhú, Óbéd-Edóm, Jeiél és Azazjáhú a mély hangú citerákon játszottak.
verso 22
Kenanjáhú volt a léviták vezére az éneklésben, ő irányította az éneklést, mivel értett hozzá.
verso 23
Berekjá és Elkáná őrködtek a ládánál.
verso 24
Sebanjáhú, Jósáfát, Netanél, Amászaj, Zekarjáhú, Benájáhú és Eliezer papok kürtöltek Isten ládája előtt. Óbéd-Edóm és Jeiél is őrködött a ládánál.
verso 25
Dávid, Izráel vénei és az ezredek parancsnokai pedig elmentek, hogy örvendezve fölvigyék az Úr szövetségládáját Óbéd-Edóm házából.
verso 26
Majd, mivel Isten megsegítette a lévitákat, akik az Úr szövetségládáját vitték, hét bikát és hét kost áldoztak.
verso 27
Dávid pedig bíborból készült palástba öltözve együtt énekelt az összes lévitával, akik a ládát vitték, és az énekesekkel és Kenanjával, az éneklés vezetőjével. Dávidon pedig gyolcsból csinált éfód volt.
verso 28
És egész Izráel vitte az Úr szövetségének ládáját nagy örömmel, kürtszóval, trombitákkal, cintányérokkal, lantokkal és citerákkal.
verso 29
Mikor pedig immár az Úr szövetségládája Dávid városába jutott, Míkal, Saul leánya kitekintett az ablakon, és látta, hogy Dávid király táncol és vigad, szívében megvetette őt.
Libros
