Krónikák első könyve
capítulo 14
verso 1
Hírám, Tírusz királya követeket küldött Dávidhoz, meg cédrusfákat, kőműveseket és ácsmestereket, hogy palotát építsenek neki.
verso 2
És fölismerte Dávid, hogy az Úr megerősítette őt a királyságban Izráel fölött, mivel igen felmagasztalta országát az ő népéért, Izráelért.
verso 3
Dávid még több feleséget vett Jeruzsálemben, és nemzett még más fiakat és leányokat is.
verso 4
Ez a nevük azoknak, akik Jeruzsálemben születtek neki: Sammúa, Sóbáb, Nátán és Salamon,
verso 7
Elisámá, Beeljádá és Elifelet.
verso 8
Amikor megtudták a filiszteusok, hogy Dávidot királlyá kenték egész Izráel fölött, feljött az összes filiszteus, hogy megkeressék Dávidot. Amikor Dávid meghallotta ezt, kivonult ellenük.
verso 9
A filiszteusok pedig odaértek, és ellepték a Refáim-völgyet.
verso 10
Ekkor Dávid megkérdezte Istent: Menjek-e a filiszteusok ellen, kezembe adod-e őket? Az Úr ezt felelte neki: Menj, és kezedbe adom őket!
verso 11
Fölmentek tehát Baal-Perácimba, és ott Dávid megverte őket. Ekkor ezt mondta Dávid: Isten szétoszlatta az ellenségeimet kezem által úgy, ahogy a víz szétoszlik. Azért nevezték azt a helyet Baal-Perácimnak.
verso 12
A filiszteusok otthagyták bálványisteneiket, Dávid pedig megparancsolta, hogy égessék el azokat.
verso 13
Ismét fölkerekedtek a filiszteusok, és ellepték a völgyet.
verso 14
Azért Dávid ismét megkérdezte Istent, és Isten azt felelte neki: /Ne vonulj föl utánuk, hanem kerüld meg őket, és a szederfák* irányából támadj rájuk./**
verso 15
És mikor lépések zaját fogod hallani a szederfák teteje felől, akkor vonulj ki a harcra, mert előtted megy Isten, hogy megverje a filiszteusok táborát.
verso 16
Dávid azért úgy cselekedett, ahogy Isten meghagyta neki, és Gibeóntól fogva szinte Gézerig vágták a filiszteusok táborát.
verso 17
Dávid híre pedig elterjedt az országokban, és az Úr félelmet keltett iránta minden nép között.
Libros
