Krónikák első könyve

capítulo 29


Capítulos:


verso 1

Azután ezt mondta Dávid király az egész gyülekezetnek: Ím, látjátok, egyedül Salamon fiamat választotta ki Isten, de ő még gyermek és tapasztalatlan. A munka pedig nagy, mert nem emberé lesz az a ház, hanem az Úr Istené.


verso 2

Én pedig minden erőm szerint szereztem Istenem háza számára bőségesen aranyat az aranyeszközökhöz, ezüstöt az ezüsthöz, rezet a rézhez, vasat a vashoz, fát a fához; ónixköveket, foglalatba való köveket, vörös és tarka színű köveket, mindenféle drágakövet és fehér márványkövet is bőséggel.


verso 3

Ezenfölül, mivel nagyon kedvelem Istenem házát, ami kincsem, aranyam és ezüstöm van, azt odaadom Istenem házának amellett, amit szereztem a szent ház számára:


verso 4

háromezer talentum aranyat, mégpedig ófíri aranyat és hétezer talentum tiszta ezüstöt a templom falainak beborítására,


verso 5

aranyat az aranyeszközökhöz, ezüstöt az ezüsteszközökhöz és mindenhez, ami szükséges a mesteremberek munkájához. És ha valaki önként akar még adni, töltse meg a kezét ma, és adjon, amit akar az Úrnak!


verso 6

Ekkor szabad akaratuk szerint ajándékokat adtak a családfők, Izráel törzseinek fejedelmei, az ezredesek, a századosok és a királyi udvartartás vezetői.


verso 7

Isten házának a munkálataira adtak ötezer talentum és tízezer dárik aranyat, tízezer talentum ezüstöt, tizennyolcezer talentum rezet és százezer talentum vasat.


verso 8

Akinek drágakövei voltak, az odaadta az Úr házának kincseihez, a gérsóni Jehiél kezéhez.


verso 9

És örvendezett a nép, hogy önként adakozhatnak, mert tiszta szívükből adakoztak az Úrnak. Dávid király is nagy örömmel örvendezett.


verso 10

Akkor Dávid hálát adott az Úrnak az egész gyülekezet előtt, és ezt mondta:

Áldott vagy te, Uram, atyánknak, Izráelnek Istene öröktől fogva mindörökké!


verso 11

Ó, Uram, tied a nagyság, a hatalom, a dicsőség, a győzelem és a méltóság, sőt minden, ami a mennyben és a földön van! Tied, ó, Uram, az uralom, magasztos vagy te minden fejedelem fölött!


verso 12

A gazdagság és a dicsőség mind tőled van, és te uralkodsz mindezen. A te kezedben van mind az erő, mind a hatalom. A te kezedben van mindennek a felmagasztalása és megerősítése.


verso 13

Most azért, ó, Istenünk, hálát adunk neked, és dicsérjük fenséges nevedet.


verso 14

Mert mi vagyok én, és mi az én népem, honnan volt erőnk ilyen önkéntes adakozásra, ahogy tettük? Bizony tőled van minden, és azokat adtuk most neked, amiket a te kezedből kaptunk.


verso 15

Mert mi csak jövevények és zsellérek vagyunk előtted, mint minden ősünk is. Életünk napjai olyanok e földön, mint az árnyék, melyben nincs állandóság.


verso 16

Ó, mi Urunk, Istenünk! Mindez a gazdagság, amit gyűjtöttünk, hogy neked és a te szent nevednek házat építsünk, a te kezedből való, és mindazok a tiéid.


verso 17

Jól tudom, ó, én Istenem, hogy te a szívet vizsgálod, és az egyenességet szereted. Én mindezeket tiszta szívemből, önként, nagy jókedvvel adtam, s látom, hogy néped is, amely itt jelen van, nagy örömmel, önszántából adta ezeket neked.


verso 18

Ó, Uram, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek, a mi atyáinknak Istene, tartsd meg mindörökké ezt a készséget néped szívé­ben, és szívüket igazgasd tefeléd!


verso 19

Salamonnak pedig, a fiamnak, adj tökéletes szívet, hogy parancsaidat, intelmeidet és rendeléseidet megőrizhesse, és mindent aszerint cselekedjen, és fölépíthesse azt az erősséget, amelyet előkészítettem.


verso 20

Azután így szólt Dávid az egész gyülekezethez: Áldjátok az Urat, a ti Isteneteket! Ekkor az egész gyülekezet áldotta az Urat, atyáik Istenét, majd meghajoltak és leborultak az Úr előtt és a király előtt.


verso 21

Másnap pedig áldozatokat mutattak be az Úrnak. Véres- és egészen elégő áldozatokat áldoztak az egész Izráelért: ezer bikát, ezer kost, ezer bárányt italáldozataikkal és sok más áldozattal együtt.


verso 22

Ettek-ittak az Úr előtt azon a napon nagy vigasságban. Azután Salamont, Dávid fiát másodszor is királlyá tették és felkenték az Úr fejedelmévé. Cádókot pedig fölkenték a főpapságra.


verso 23

És Salamon az Úr trónjára ült, mint király, apja, Dávid után, és mindenben szerencsés volt, és engedelmeskedett neki egész Izráel.


verso 24

A fejedelmek és a vitézek, sőt Dávid király fiai is mindnyájan kezet adtak, hogy Salamon királynak engedelmeskedni fognak.


verso 25

És igen felmagasztalta az Úr Salamont egész Izráel népe előtt, és olyan királyi méltóságot adott neki, amelyhez hasonló egy királynak sem volt előtte Izráelben.


verso 26

Így uralkodott Dávid, Isai fia egész Izráel fölött.


verso 27

Az az idő pedig, amíg Izráel fölött uralkodott, negyven esztendő volt. Hebrónban hét esztendeig, Jeruzsálemben pedig harminchárom évig uralkodott.


verso 28

Jó vénségében halt meg, életével, gazdagságával és minden dicsőségével megelégedve. Utána fia, Salamon lett a király.


verso 29

Dávid király dolgai pedig az elsőtől az utolsóig íme, megírattak Sámuelnek, a látónak a könyvében, Nátán prófétának és Gádnak, a látónak a könyvében


verso 30

egész uralkodásával, hőstetteivel és mindazzal együtt, ami az ő idejében történt vele, Izráellel és a többi ország királyságaival.

Capítulos:


Libros