Krónikák első könyve

capítulo 4


Capítulos:


verso 1

Júda fiai voltak:

Pérec, Hecrón, Karmi, Húr és Sóbál.


verso 2

Reájá, Sóbál fia nemzette Jahatot.

Jahat nemzette Ahúmajt és Lahadot. Ezek a córiak nemzetségei.


verso 3

Ezeknek volt Étám az apjuk:

Jizreel, Jismá, Jidbás, nővérük neve pedig Haclelpóni volt.


verso 4

Penúél Gedór apja, Ezer pedig Húsá apja volt.

Ezek Húrnak, Efráta elsőszülöttjének fiai, aki Betlehem apja volt.


verso 5

Ashúrnak, Tekóa atyjának két felesége volt, Helá és Naará.


verso 6

Naará szülte neki Ahuzzámot, Héfert, Témenit és az ahastáriakat. Ezek voltak Naará fiai.


verso 7

Helá fiai voltak:

Ceret, Jecóhar és Etnán.


verso 8

Kóc nemzette Ánúbot, Haccóbébát és Aharhélnak, Hárúm fiának nemzetségeit.


verso 9

Jabéc pedig tiszteletre méltóbb volt testvéreinél. Anyja nevezte el Jabécnek, mert ezt mondta: Bizony, fájdalommal szültem őt!


verso 10

Jabéc Izráel Istenét hívta segítségül, és ezt mondta: Bárcsak valóban megáldanál engem, és kiszélesítenéd határomat, és kezed velem lenne, és megoltalmaznál minden veszedelemtől, hogy ne érjen fájdalom! És megadta neki Isten, amit kért.


verso 11

Kelúb pedig, Súhá testvére nemzette Mehírt. Ő Estón apja.


verso 12

Estón nemzette Bét-Ráfát, Pászéahot és Tehinnát, Ír-Náhás apját. Ezek a Rékától való férfiak.


verso 13

Kenaz fiai voltak:

Otniél és Szerájá.

Otniél fia Hatat.


verso 14

Meónótaj nemzette Ofrát,

Szerájá nemzette Jóábot, a gé-harásimbeliek apját, akik mesteremberek voltak.


verso 15

Kálébnak, Jefunne fiának fiai voltak:

Írú, Élá és Naam. Élá fia volt Kenaz.


verso 16

Jehallelél fiai voltak:

Zíf, Zífá, Tirjá és Aszarél.


verso 17

Ezrá fiai voltak:

Jeter, Mered, Éfer és Jálón. Ezután a felesége terhes lett Mirjámmal, majd Sammajjal és Jisbáhhal, Estemóa apjával.


verso 18

Ennek felesége, Jehudijjá szülte Jeredet, Gedór apját és Hebert, Szókó apját és Jekútiélt, Zánóah apját. Ezek Bitjának, a fáraó leányának a fiai, akit Mered vett feleségül.


verso 19

Hódijjá feleségének, Naham nővérének a fiai voltak:

a geremi Keílá apja és a maakái Estemóa.


verso 20

Simon fiai voltak:

Amnón, Rinná, Benhánán és Tilón.

Jisi fia volt

Zóhét és Benzóhét.


verso 21

Júda fiának, Sélának fiai voltak:

Ér, Léká apja, Laddá, Marésá apja és a takácsok házának nemzetségei Bét-Asbéában,


verso 22

azután Jókim és Kózébá lakosai és Jóás és Száráf, akik Móáb urai voltak, és visszatértek Lehembe. Régi dolgok ezek!


verso 23

Ezek voltak a fazekasok, akik Netáimban és Gedérában laktak. A király mellett laktak ott, az ő szolgálatában.


verso 24

Simeon fiai voltak:

Nemuél, Jámín, Járib, Zerah, Saul.


verso 25

Ennek a fia Sallum, ennek a fia Mibszám, az ő fia Mismá volt.


verso 26

Mismá utódai:

Hammuél, ennek a fia Zakkúr, ennek meg Simei.


verso 27

Simeinek tizenhat fia és hat leánya volt. De testvéreinek nem sok fia volt, s általában háznépük nem volt oly népes, mint Júda fiaié.


verso 28

Beérsebában, Móládában és Hacar-Súálban laktak,


verso 29

továbbá Bilhában, Ecemben és Tóládban,


verso 30

Betuélben, Hormában és Ciklagban,


verso 31

Bét-Markábótban, Hacar-Szúszimban, Bét-Biriben és Saaraimban. Ezek voltak a városaik mindaddig, amíg Dávid királlyá nem lett.


verso 32

Településeik pedig: Étám, Ain, Rimmón, Tóken és Ásán, ez az öt város


verso 33

és mindazok a falvak, amelyek e városok körül voltak Baalig. Ezek voltak a lakóhelyeik, és volt nekik nemzetségtáblázatuk is.


verso 34

Mesóbáb, Jamlék és Jósá, Amacjá fia.


verso 35

És Jóél, Jéhú, Jósibjá fia, aki meg Szerájá fia, s aki Aszíél fia volt.


verso 36

És Eljóénaj, Jaakóbá, Jesóhájá, Aszájá, Adíél, Jeszímiél és Benájá.


verso 37

Zízá, Sifi fia, aki Allón fia, aki Jedajá fia, aki Simrí fia, aki Semajá fia.


verso 38

Ezek a név szerint felsoroltak nemzetségfők voltak, akiknek családjai igen elszaporodtak atyjuk házában.


verso 39

Ezért elindultak Gedór felé a völgy keleti részéig, hogy ott keressenek jószágaiknak legelőt.


verso 40

Találtak is zsíros és jó legelőt. Az a föld pedig tágas, nyugalmas és békességes volt. Azelőtt Hámból valók laktak ott,


verso 41

de Ezékiásnak, Júda királyának idejében e név szerint megnevezettek elmentek, lerombolták azoknak sátrait, és kiirtották a meúniakat, akiket ott találtak. Így van ez mindmáig. A helyükre telepedtek, mert ott állataik számára legelőket találtak.


verso 42

És közülük, Simeon fiai közül néhányan, körülbelül ötszázan elmentek a Széír-hegységbe. Elöljáróik Jisi fiai, Pelatjá, Nearjá, Refájá és Uzzíél voltak.


verso 43

Mind levágták azokat, akik még Amálék nemzetségéből megmaradtak, és ott telepedtek le mindmáig.

Capítulos:


Libros