Krónikák első könyve

capítulo 12


Capítulos:


verso 1

Ezek azok, akik Dávidhoz mentek Ciklagba, amikor Kís fia, Saul miatt még számkivetésben volt. Ők is a hősök közé tartoztak, akik segítették a harcban.


verso 2

Íjászok voltak, jobb és bal kézzel egyaránt tudtak parittyakővel hajítani és nyíllal lőni. Saul rokonságához tartoztak Benjáminból.


verso 3

Vezérük Ahiezer volt és Jóás, a gibeai Semáá fiai és Jeziél meg Pelet, Azmávet fiai, továbbá Beráká és Jéhú, Anátótból,


verso 4

a gibeóni Jismajá, a harminc hős egyike, akiknek elöljárójuk is volt.


verso 5

Jirmejá, Jahaziél, Jóhánán és a gedérái Józábád.


verso 6

Elúzaj, Jerimót, Bealjá, Semarjáhú, a hárífi Sefatjáhú,


verso 7

Elkáná, Jissijjáhú, Azarél, Jóezer és a Kórah nemzetségéből való Jásobám.


verso 8

Jóélá és Zebadjá, a gedóri Jeróhám fiai.


verso 9

Gádiak is csatlakoztak Dávidhoz, amikor a pusztában volt a sziklavárban. Erős és harcos férfiak, pajzsosok, dárdások, akiknek az arca olyan volt, mint az oroszláné, és fürgeségük mint a zergéké a hegyen.


verso 10

Ézer volt az első, Óbadjá a második, Eliáb a harmadik.


verso 11

Mismanná a negyedik, Jirmejá az ötödik,


verso 12

Attaj a hatodik, Eliél a hetedik volt.


verso 13

A nyolcadik Jóhánán, a kilencedik Elzábád.


verso 14

A tizedik Jirmejáhú, a tizenegyedik Makbannaj volt.


verso 15

Ezek voltak a parancsnokok a seregben Gád fiai közül. A legkisebb is fölért százzal, a legnagyobb fölért ezerrel.


verso 16

Ezek keltek át a Jordánon az első hónapban, noha az ár túlnőtt a parton, és elűzték mindazokat, akik a völgyben voltak keletre és nyugatra.


verso 17

Benjámin és Júda fiai közül is jöttek Dávidhoz a sziklavárába.


verso 18

Dávid kiment eléjük, és így szólt hozzájuk: Ha békés szándékkal jöttök, hogy segítségemre legyetek, szívem egy lesz veletek. De ha meg akartok csalni, hogy eláruljatok az ellenségeimnek, holott semmi erőszakot nem követtem el, lássa meg, és büntessen meg titeket atyáink Istene.


verso 19

A lélek ekkor felindította Amászajt, a harmincnak parancsnokát, és így szólt:

Ó, Dávid, tied vagyunk,

és veled leszünk, Isai fia!

Békesség, békesség neked!

Békesség segítőidnek is,

mert megsegít téged Istened!

Ekkor magához fogadta őket Dávid, és főemberekké tette őket a seregben.


verso 20

Ezenfelül manassébeliek is pártoltak át Dávidhoz, amikor a filiszteusokkal együtt harcolni ment Saul ellen. De nem segítette a filiszteusokat Dávid, mert fejedelmeik tanácsot tartottak, és elküldték őt, ezt mondván: A mi fejünkkel fog még ez visszamenni urához, Saulhoz.


verso 21

Amikor visszatért Ciklagba, hozzá pártolt Manassé fiai közül Adnah, Józábád, Jedíaél, Míkáél, Józábád, Elihú és Cilletaj, akik a Manassé törzséből való ezrek vezérei voltak.


verso 22

Ezek segítették Dávidot az ellenség seregei ellen, mert egyenként is mind erős vitézek voltak, és parancsnokok a hadseregben.


verso 23

Azonkívül naponként mentek mások is Dávidhoz, hogy segítségére legyenek, míg olyan naggyá lett serege, mint Isten serege.


verso 24

Szám szerint ezek voltak azok a harcra fölkészített elöljárók, akik Dávidhoz mentek Hebrónba, hogy őt Saul helyett királlyá válasszák az országban Isten ígérete szerint:


verso 25

Júda fiai közül hatezer-nyolcszáz harcra fölkészített ember, akik pajzsot és dárdát viseltek.


verso 26

Simeon fiai közül hétezer-egyszáz viadalra fölkészített vitéz férfi,


verso 27

Lévi fiai közül négyezer-hatszáz,


verso 28

Jehójádá is, aki Áron fiai között elöljáró volt, és vele háromezer-hétszáz ember


verso 29

és az ifjú Cádók, aki igen erős volt, atyja házából huszonkét főemberrel.


verso 30

Benjámin fiai közül, akik Saul testvérei voltak, háromezren, mert akkor még közülük sokan hűségesen őrizték Saul házát.


verso 31

Efraim fiai közül való volt húszezer-nyolcszáz kiváló vitéz, akik híres férfiak voltak nemzetségükben.


verso 32

Manassé fél törzséből való volt tizennyolcezer ember, akiket név szerint jelöltek ki, hogy menjenek el, és válasszák királlyá Dávidot.


verso 33

Issakár fiai közül ott voltak, akik fölismerték az alkalmas időt, és tudták, mit kell Izráelnek cselekednie, kétszáz főember és parancsnokságuk alatt minden rokonuk.


verso 34

Zebulon fiai közül azok, akik kimentek mint harcosok, minden harci szerszámmal fölszerelve, ötvenezren voltak, állhatatos szívvel felkészítve a viadalra.


verso 35

Naftáli nemzetségéből ezer főember jött, és velük együtt harminchétezren pajzzsal és dárdával.


verso 36

A dániak közül huszonnyolcezer-hatszáz harcra fölkészített férfi.


verso 37

És Ásér fiai közül a harcosok és ütközetre fölkészítettek negyvenezren voltak.


verso 38

A Jordánon túl lakók közül, azaz a rúbeniek, gádiak közül és a Manassé törzsének másik feléből százhúszezren jöttek teljes harci felszereléssel.


verso 39

Mindezek a harcosok harcra fölkészítve, egy lélekkel mentek Hebrónba, hogy Dávidot egész Izráel felett királlyá tegyék, sőt egész Izráel többi része is egy szívvel azon volt, hogy Dávidot válasszák királlyá.


verso 40

És ott maradtak Dáviddal harmadnapig, és ettek és ittak, mert testvéreik gondoskodtak róluk.


verso 41

Még a szomszédságukból és máshonnan is, el egészen Issakárig, Zebulonig és Naftáliig, bőven hoztak kenyeret, eleséget, lisztet, fügét, aszú szőlőt, bort, olajat, vágómarhát, juhokat hoztak szamarakon, tevéken, öszvéreken és ökrökön, mert nagy öröm volt Izráelben.

Capítulos:


Libros