Krónikák első könyve

12. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Ezek azok, akik Dávidhoz mentek Ciklagba, amikor Kís fia, Saul miatt még számkivetésben volt. Ők is a hősök közé tartoztak, akik segítették a harcban.


2. vers

Íjászok voltak, jobb és bal kézzel egyaránt tudtak parittyakővel hajítani és nyíllal lőni. Saul rokonságához tartoztak Benjáminból.


3. vers

Vezérük Ahiezer volt és Jóás, a gibeai Semáá fiai és Jeziél meg Pelet, Azmávet fiai, továbbá Beráká és Jéhú, Anátótból,


4. vers

a gibeóni Jismajá, a harminc hős egyike, akiknek elöljárójuk is volt.


5. vers

Jirmejá, Jahaziél, Jóhánán és a gedérái Józábád.


6. vers

Elúzaj, Jerimót, Bealjá, Semarjáhú, a hárífi Sefatjáhú,


7. vers

Elkáná, Jissijjáhú, Azarél, Jóezer és a Kórah nemzetségéből való Jásobám.


8. vers

Jóélá és Zebadjá, a gedóri Jeróhám fiai.


9. vers

Gádiak is csatlakoztak Dávidhoz, amikor a pusztában volt a sziklavárban. Erős és harcos férfiak, pajzsosok, dárdások, akiknek az arca olyan volt, mint az oroszláné, és fürgeségük mint a zergéké a hegyen.


10. vers

Ézer volt az első, Óbadjá a második, Eliáb a harmadik.


11. vers

Mismanná a negyedik, Jirmejá az ötödik,


12. vers

Attaj a hatodik, Eliél a hetedik volt.


13. vers

A nyolcadik Jóhánán, a kilencedik Elzábád.


14. vers

A tizedik Jirmejáhú, a tizenegyedik Makbannaj volt.


15. vers

Ezek voltak a parancsnokok a seregben Gád fiai közül. A legkisebb is fölért százzal, a legnagyobb fölért ezerrel.


16. vers

Ezek keltek át a Jordánon az első hónapban, noha az ár túlnőtt a parton, és elűzték mindazokat, akik a völgyben voltak keletre és nyugatra.


17. vers

Benjámin és Júda fiai közül is jöttek Dávidhoz a sziklavárába.


18. vers

Dávid kiment eléjük, és így szólt hozzájuk: Ha békés szándékkal jöttök, hogy segítségemre legyetek, szívem egy lesz veletek. De ha meg akartok csalni, hogy eláruljatok az ellenségeimnek, holott semmi erőszakot nem követtem el, lássa meg, és büntessen meg titeket atyáink Istene.


19. vers

A lélek ekkor felindította Amászajt, a harmincnak parancsnokát, és így szólt:

Ó, Dávid, tied vagyunk,

és veled leszünk, Isai fia!

Békesség, békesség neked!

Békesség segítőidnek is,

mert megsegít téged Istened!

Ekkor magához fogadta őket Dávid, és főemberekké tette őket a seregben.


20. vers

Ezenfelül manassébeliek is pártoltak át Dávidhoz, amikor a filiszteusokkal együtt harcolni ment Saul ellen. De nem segítette a filiszteusokat Dávid, mert fejedelmeik tanácsot tartottak, és elküldték őt, ezt mondván: A mi fejünkkel fog még ez visszamenni urához, Saulhoz.


21. vers

Amikor visszatért Ciklagba, hozzá pártolt Manassé fiai közül Adnah, Józábád, Jedíaél, Míkáél, Józábád, Elihú és Cilletaj, akik a Manassé törzséből való ezrek vezérei voltak.


22. vers

Ezek segítették Dávidot az ellenség seregei ellen, mert egyenként is mind erős vitézek voltak, és parancsnokok a hadseregben.


23. vers

Azonkívül naponként mentek mások is Dávidhoz, hogy segítségére legyenek, míg olyan naggyá lett serege, mint Isten serege.


24. vers

Szám szerint ezek voltak azok a harcra fölkészített elöljárók, akik Dávidhoz mentek Hebrónba, hogy őt Saul helyett királlyá válasszák az országban Isten ígérete szerint:


25. vers

Júda fiai közül hatezer-nyolcszáz harcra fölkészített ember, akik pajzsot és dárdát viseltek.


26. vers

Simeon fiai közül hétezer-egyszáz viadalra fölkészített vitéz férfi,


27. vers

Lévi fiai közül négyezer-hatszáz,


28. vers

Jehójádá is, aki Áron fiai között elöljáró volt, és vele háromezer-hétszáz ember


29. vers

és az ifjú Cádók, aki igen erős volt, atyja házából huszonkét főemberrel.


30. vers

Benjámin fiai közül, akik Saul testvérei voltak, háromezren, mert akkor még közülük sokan hűségesen őrizték Saul házát.


31. vers

Efraim fiai közül való volt húszezer-nyolcszáz kiváló vitéz, akik híres férfiak voltak nemzetségükben.


32. vers

Manassé fél törzséből való volt tizennyolcezer ember, akiket név szerint jelöltek ki, hogy menjenek el, és válasszák királlyá Dávidot.


33. vers

Issakár fiai közül ott voltak, akik fölismerték az alkalmas időt, és tudták, mit kell Izráelnek cselekednie, kétszáz főember és parancsnokságuk alatt minden rokonuk.


34. vers

Zebulon fiai közül azok, akik kimentek mint harcosok, minden harci szerszámmal fölszerelve, ötvenezren voltak, állhatatos szívvel felkészítve a viadalra.


35. vers

Naftáli nemzetségéből ezer főember jött, és velük együtt harminchétezren pajzzsal és dárdával.


36. vers

A dániak közül huszonnyolcezer-hatszáz harcra fölkészített férfi.


37. vers

És Ásér fiai közül a harcosok és ütközetre fölkészítettek negyvenezren voltak.


38. vers

A Jordánon túl lakók közül, azaz a rúbeniek, gádiak közül és a Manassé törzsének másik feléből százhúszezren jöttek teljes harci felszereléssel.


39. vers

Mindezek a harcosok harcra fölkészítve, egy lélekkel mentek Hebrónba, hogy Dávidot egész Izráel felett királlyá tegyék, sőt egész Izráel többi része is egy szívvel azon volt, hogy Dávidot válasszák királlyá.


40. vers

És ott maradtak Dáviddal harmadnapig, és ettek és ittak, mert testvéreik gondoskodtak róluk.


41. vers

Még a szomszédságukból és máshonnan is, el egészen Issakárig, Zebulonig és Naftáliig, bőven hoztak kenyeret, eleséget, lisztet, fügét, aszú szőlőt, bort, olajat, vágómarhát, juhokat hoztak szamarakon, tevéken, öszvéreken és ökrökön, mert nagy öröm volt Izráelben.

Fejezetek:


Könyvek