A Kivonulás könyve (Mózes második könyve)
21. fejezet
1. vers
A következő jogszabályokat állítsd eléjük:
2. vers
Ha héber rabszolgát vásárolsz, hat évig szolgáljon; a hetedikben ingyen menjen el szabadon!
3. vers
Ha egyedül jött, egyedül menjen el (egyedül=testében); ha házas emberként jött, felesége menjen vele!
4. vers
Ha ura adott neki feleséget, s az fiakat vagy lányokat szült neki, felesége és magzatai uráéi legyenek, ő maga egyedül menjen el!
5. vers
Ha azt mondja a rabszolga: Megszerettem uramat, feleségemet és fiaimat, nem megyek szabad állapotba,
6. vers
ura vezesse őt el Istenhez, aztán vezesse az ajtóhoz vagy az ajtófélfához, árral lyukassza át ura a fülét és szolgálja őt örökké!
7. vers
Ha valaki szolgálónak adja el a lányát, az ne menjen el, amiként a rabszolgák elmennek!
8. vers
Ha ura szemében nem tetszetős, miután magának szánta őt, hagyja, hogy megváltsák őt; idegen népnek eladni nincs hatalmában, hiszen hűtlenül bánt vele.
9. vers
Ha fiának szánta őt, a lányok joga szerint cselekedjék vele!
10. vers
Ha másik feleséget is vesz magának, húsrészét, ruháját, a vele való együttélést ne vonja meg tőle.
11. vers
Ha ezt a három dolgot nem teszi meg néki, menjen el ingyen, pénzfizetés nélkül!
12. vers
Az, aki férfit úgy megüt, hogy belehal, okvetlen haljon meg!
13. vers
Ha nem lesből tette s ha Isten engedte meg a kezének, adok neki olyan helyet, ahová elmenekülhet.
14. vers
Ha valaki kiforralva támad felebarátjára, hogy álnokul megölje, azt az oltártól is ragadják el, hogy megöljék!
15. vers
Ha valaki meg(veri?, üti?) atyját vagy anyját, okvetlenül haljon meg!
16. vers
Aki embert rabol és eladja vagy a kezén találják, okvetlen haljon meg!
17. vers
Aki megátkozza atyját vagy anyját, okvetlenül haljon meg!
18. vers
Ha férfiak egymással civakodnak s egyik a másikat kővel vagy ököllel megüti, de úgy, hogy nem hal meg, hanem ágynak esik;
19. vers
ha fölkél s odakünn mankóra támaszkodva jár, csak a munkája szünetjét fizesse meg és az orvossal gyógyíttassa meg.
20. vers
Ha valaki bottal megüti rabszolgáját vagy szolgálóját s az meghal keze alatt, okvetlenül büntettessék meg;
21. vers
de ha egy vagy két nap múlva fölkél, ne büntessék meg, hiszen az ő pénze van benne.
22. vers
Ha férfiak egymást cibálják és meglöknek egy terhes asszonyt, úgyhogy megszületnek a magzatok; de kár nem történik, okvetlen büntetést kapjon a tettes annyival, amennyit az asszony ura kiró rá; meg kell fizetnie, amit a bírák megállapítanak.
23. vers
Ha kár támad, lelket lélekért kell adni,
24. vers
szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért;
25. vers
égést égésért, sebet sebért, kék foltot kék foltért!
26. vers
Ha valaki kiüti rabszolgájának vagy szolgálójának a szemét és tönkre teszi azt, a szeméért cserében bocsássa szabadon azt.
27. vers
Ha pedig rabszolgájának vagy szolgálójának a fogát üti ki, cserében a fogáért bocsássa azt szabadon!
28. vers
Ha egy marha megöklel férfit vagy asszonyt, úgyhogy az meghal, okvetlen kövezzék meg azt a marhát, ne egyenek a húsából, de a marha gazdája ártatlan.
29. vers
Ám ha előzőleg öklelt már a marha és figyelmeztették rá a gazdáját, és az nem őrizte az állatot, úgyhogy az férfit vagy asszonyt ölt, akkor okvetlen kövezzék azt meg, de a gazdája is haljon meg!
30. vers
Ha engesztelési pénzt rónak ki rá, akkor a lelke váltságáért adjon annyit, amennyit kiróttak rá!
31. vers
Ugyanolyan jogszabály szerint járjanak el, ha fiút vagy leányt öklelt föl!
32. vers
Ha rabszolgát vagy szolgálót öklelt föl, harminc siklus ezüstöt adjon azok gazdájának s a marhát kövezzék meg!
33. vers
Ha kutat tár föl vagy kutat ás valaki s azt nem fedi be, és abba bele esik marha vagy szamár,
34. vers
a kút gazdája fizessen pénzt megtérítésül az állat gazdájának, de a dög legyen övé!
35. vers
Ha valakinek a marhája megökleli felebarátja marháját és az megdöglik, adják el az élő állatot és annak árát felezzék meg!
36. vers
Ha kitudódik, hogy a marha azelőtt is öklelős volt, és a gazdája nem őrizte, okvetlen fizessen marhát a döglött marháért, a dög azonban legyen övé!
37. vers
Ha valaki marhát vagy juhot, kecskét lop s levágja vagy eladja azt, öt barmot adjon kártérítésképpen a marháért és négy juhot vagy kecskét a lopottért!
Könyvek
