A Kivonulás könyve (Mózes második könyve)
24. fejezet
1. vers
– Jertek föl Jahvéhoz te és Áron! – mondotta Az Mózesnek – valamint Izráel vénei közül hetven ember és távolban boruljatok le!
2. vers
Mózes egyedül közeledjék Jahvéhoz, ők ne közeledjenek! A nép ne jöjjön föl vele!
3. vers
Mózes aztán megjött s elmondta a népnek Jahve minden szavát, a jogszabályokat is mind. A nép egy hangon felelt; azt mondták: Megteszünk minden szót, amelyet Jahve mondott.
4. vers
Mózes ekkor Jahve minden szavát leírta. Másnap korán fölkelt s oltárt épített a hegy lábánál, meg a tizenkét törzsnek megfelelően tizenkét oszlopot.
5. vers
Izráel fiai közül az ifjakat arra indította Mózes, hogy égő áldozatokat vigyenek föl és hálaáldozatokul fiatal bikákat öljenek Jahvénak.
6. vers
Mózes aztán elvette a vér felét és tálakba tette; a vér másik felét pedit az oltárra permetezte.
7. vers
Majd elővette a szövetség könyvét és felolvasta azt a nép füle hallatára. Azok azt mondták: Megtesszük mindazt, amit Jahve mondott és hallgatunk rá!
8. vers
Mózes akkor fogta a vért és ráhintette a népre. – Íme a szövetségnek vére – mondta – melyet Jahve kötött veletek mindezeknek a szavaknak alapján!
9. vers
Mózes és Áron, Nádáb és Abihu és Izráel vénei közül hetvenen fölmentek a hegyre.
10. vers
Ott meglátták Izráel Istenét. Lába alatt mintha szafir boltozat lett volna, mely oly tiszta volt, mint maga az ég.
11. vers
Izráel fiainak előkelőire azonban nem nyújtotta ki Kezét. Míg az Istent látták, ettek és ittak.
12. vers
Újra szólt Jahve Mózeshez: Jöjj fel Hozzám a hegyre és maradj ott, hogy kőtáblákat adhassak neked, a tanítást és a parancsot, melyeket azért írtam le, hogy tanítsam őket.
13. vers
Mózes és szolgája, Józsué fölkeltek és Mózes fölment az Isten hegyére.
14. vers
A véneknek ezt mondta Mózes: Telepedjetek itt meg mindaddig, amíg visszatérünk hozzátok! Lám Áron és Hur veletek lesznek: ha valaki pereskedő volna, hozzájuk menjen!
15. vers
Mikor Mózes fölment a hegyre, köd borította be a hegyet.
16. vers
Jahve dicsősége meg alászállott a Sinai hegyen s azt hat napig felhő borította be. A hetedik napon a felhő közepéből szólította Jahve Mózest.
17. vers
A hegy csúcsán Jahve dicsőségének látványa Izráel fiainak szemében olyan volt, mint megemésztő tűz.
18. vers
Mózes bement a felhő belsejébe és fölment a hegyre. Negyven napon és negyven éjen át volt Mózes a hegyen.
Könyvek
